A sajt és a diéta: barát vagy ellenség?

“Méreg” vagy egészséges?

Ugyan a zsír és a só alapvető összetevői a sajtnak, ennek ellenére nem kell kihagynod a kiegyensúlyozott táplálkozásodból, csak fogyaszd mérsékletesen és vásárlásnál figyelj oda pár szempontra. Sokunknak ugyanis fő fehérje- és kalciumforrásunk ez a tejtermék, melynek kalciumtartalma sokkal könnyebben tud hasznosulni, mint a növényi élelmiszereké, ráadásul a foszfor és a cink mellett több vitaminfajtát is tartalmaz. A sajtok attól függően, hogyan készítik, több kategóriába sorolhatók. A melegítés és öregítés kemény sajtot ad, a nyújtással mozzarellát kapunk, míg az érlelés eredménye a brie, a camambert és a kék sajtok variációi.

A kevesebb több

A sajtok zsírtartalma 10 gramm alattitól a 35 gramm fölöttiig változik (100 grammra vetítve). A túróé a legalacsonyabb, a keményebb sajtoké pedig a felső határt közelíti, de minden esetben igaz, hogy a zsír nagy része – rendszerint 60% fölött – telített, aminek a bevitelét nem árt csökkenteni. Épp ezért, jobb, ha már a vásárlásnál az alacsonyabb zsírtartalmú vagy a minőségibb terméket választod, amiből eleve kevesebbet tegyél az ételbe, szinte csak az íze végett, és törekedj arra, hogy ha önállóan fogyasztod enni is kevesebbet egyél belőle. 

A zsír mellett a másik, amire oda kell figyelned, a sótartalom. Nincs könnyű dolgod, hiszen ez a másik fő összetevője a sajtoknak, aminek negatív hatásait azonban a benne lévő kalcium és kálium segíthet ellensúlyozni.

Az ezerarcú csoda

Nagy trappista vásárló vagy? Ha elmerészkedsz egy igazán gazdagon megrakott sajtpulthoz, hamar rájössz, hogy „van élet” a trappista és az ömlesztett kemping sajt után is. (De még milyen!) Hogy ne okozzon gondot a bőség zavara, íme egy kis idegenvezetés sajtországba. 

Trappista

Hazánkban ma a legnépszerűbbnek számít ez a tehéntejből készült, félkemény, érlelt, erjedési lyukas sajt, melynek íze és szaga savanykás, enyhén sós. Akkor választasz jól, ha  egyenletesen sárga színű a termék és vágáskor apró borsószemnyi, kerek, fényes lyukak tarkítják. Ebből a szinte mindig akciósan kapható fajtából is a legjobb, ha a keményebbet keresed, mivel az jobban kezelhető a konyhában, akár szendvicsbe, akár meleg ételbe szánod, s ne feledd, főzéshez- sütéshez bátran nyúlj más fajtákhoz, nem fogod megbánni: kitárul egy új ízvilág.

Gouda

Szintén a vágható kategóriába tartozik. Jellemzője, hogy kevesebb a szárazanyag tartalma, így több vizet tartalmaz, mint kemény változatai. Ezért általában hasonlóan a trappistához, kevesebb érési időre van szüksége. Az igazi reszelni való kategóriába tartozik még – egyebek mellett – az edami, az appenzeller, a tilsitihez hasonló termék. Szárazanyagtartalomban 48%-os zsírtartalmúak ezek a kerek lyukú sajtok.

Ementáli

Nyers tehéntejből készül ez a magas, kb. 45%-os zsírtatalmú, kemény, eredetileg Svájcban készített sajt. Jó esetben legalább 10 hónapig érlelik. Színe világossárga, kérge vékony, belsejében nagy lyukakkal. Főként könnyű, gyümölcsös aromájú borok közkedvelt kiegészítője, de nagyon finom sütőben megolvasztott ételek tetejeként és a Gruxere sajttal keverve fondü alapanyagként is.  

Parmezán

Szintén a kemény sajtok családjába tartozik, zsírtartalma magas, reszelésre kiváló. Magyarországon is egyre közkedveltebbé válik, de vásárláskor ügyelj arra, hogy parmezán vagy csak parmezán jellegű sajtot kapsz-e a pénzedért. Vehetsz belőle egy, kettő vagy három évig érlelt változatot is. Jó, ha tudod, minél régebbi a sajt, annál nagyobbak benne a 20. hónap után megjelenő apró, világos lyukak.

Márványsajt

Eredetvédelem alatt áll az igazi Roquefort sajt, mely nyers juhtejből készül. Zsírtartalma szárazanyagban eléri legalább az 52 % -ot ennek a penészes kékes-zöldesre erezett, igen drága sajtnak. Egyszerűbb és olcsóbb változata a márványsajt. 

Camambert

Francia eredetű ez a zsíros, jellegzetes ízű, erős-fűszeres, fehérpenészes kérgű, az igazi lágy sajtok családjába tartozó tejtermék. Számtalan formája, fajtája létezik, de mindben közös, hogy állaguk puha. A korongok legalább 21 napig érnek, zsírtartalmuk a szárazanyagban kb. 40 %. 

Feta

Régóta tárolják a sajtokat különböző folyadékokban, vizes sóoldatban, olíva olajban, ecetben vagy borban. Ezzel ugyanis megakadályozzák, hogy a felületén baktérium vagy penész növekedjen, ugyanakkor megóvják a kiszáradástól is. Közülük az 5-15 %-os sóoldatban eltett sajtokat nevezik fetának, legismertebb fajtája a görög juhfeta. Ennek a félpuha vagy lágy állagú, fehér színű sajtnak a zsírtartalma szárazanyagban 50 %.

Mozzarella

A formázott és gyúrt sajtok közé tartozik az eredetileg bivaly tejből készült. Olaszországból származó, ruganyos, jellegzetesen szálas és réteges szerkezetű sajt. Rövid ideig érlelik, ezért hamar használd fel! Egyes fajtáit füstölik. Mivel könnyen olvad, pizzára kiváló. 44%-os zsírtartalmú.

Mascarpone

A friss – azaz érlelés nélkül készült – sajtok legismertebb tagja ez az olasz fajta. Magas a zsírtartalma ennek a 30%-os tejszínből készült terméknek, mely egyszerre lágy és tömör szerkezetű, mégis rugalmas és jól kenhető. Nem véletlenül ideális alapja az édességeknek.        

Ömlesztett sajtok

Ennek az eredetileg Svájcban kifejlesztett fajtának ma már rengeteg változata található meg a piacon. Készülhetnek csak sajtból, de lehetnek kenhető vagy vágható állagúak, fűszeresek, füstöltek vagy sem. A zsír a szárazanyagban általában 45%, de vannak zsírosabb és soványabb termékek is, ezért, ha teheted, ez utóbbit válaszd.

Fotó: Profimedia – Red Dot