Eredetileg Róma kapta a rendezés jogát, de egy természeti katasztrófa keresztülhúzta az olasz rendezők számítását. A Vezúv tűzhányó 1906-os kitörése és pusztítása miatt az olasz kormánynak rengeteg pénzt kellett átcsoportosítania, így az olimpiai stadionok és helyszínek kialakítása olyannyira háttérbe szorult, hogy végül visszaléptek a rendezés jogától. Több város is jelentkezett Róma helyett, de Coubertin báró […]
Eredetileg Róma kapta a rendezés jogát, de egy természeti katasztrófa keresztülhúzta az olasz rendezők számítását. A Vezúv tűzhányó 1906-os kitörése és pusztítása miatt az olasz kormánynak rengeteg pénzt kellett átcsoportosítania, így az olimpiai stadionok és helyszínek kialakítása olyannyira háttérbe szorult, hogy végül visszaléptek a rendezés jogától. Több város is jelentkezett Róma helyett, de Coubertin báró Londont választotta.
Az olimpia eszme végre előtérbe került
Az angolok kitettek magukért. Persze ehhez kellett egy olyan „vezéregyéniség”, mint VII. Edward király. Ő maga is sportszerető ember hírében állt, rendszeresen vívott és az újkori olimpiák eszméjének lelkes híve volt. A király által adományozott Shepard’s Bush területén építették fel az akkori világ legkorszerűbb sportkomplexumát. A rendezőknek csak másfél évük volt a felkészülésre, mégis sikerült az összes londoni létesítményt kialakítani, így méltóan fogadhatták a huszonkét országból érkező több mint kétezer sportolót. London lett az „első igazi” újkori olimpia, ahol Coubertin báró által felvázolt olimpiai eszmék végre valóra válhattak.
Nemzeti ellentétek
Ezen az olimpián vonultak fel első alkalommal nemzetenként a résztvevők a megnyitón. Az Egyesült Államok zászlóvivője, Ralph Rose kijelentette, hogy “Ez a zászló nem hajol meg földi király előtt”. Természetesen ezt az angolok nagyon rossz néven vették, s ezzel megkezdődött az egész olimpiára jellemző angol-amerikai belviszály. A finnek még zászlót sem vittek a megnyitóra, mondván hogy az orosz zászló alatt nem szeretnének felvonulni. (A finnek 1809 óta autonómiában éltek Oroszország részeként. 1917-ben kiálthatták ki függetlenségüket) Ugyanígy az írek sem akartak Nagy-Britannia csapatában részt venni, így több ír versenyző nem is indult ezen a versenyen.
Már megint a maraton…
A maratoni versenyt az olasz Dorando Pietrit nyerte meg. Pontosabban besegítették a célba, mert a cél előtt már csak vánszorogni tudott, többször összeesett. A külső segítség ellenére őt hirdették ki győztesnek, mégis később kizárták a versenyből. Természetesen evvel az olaszok haragját váltották ki, akik tiltakozásuknak adtak hangot. Egyébként a maratoni táv végleges hossza, a 42 195 méter ezen az olimpián alakult ki. A rendezők a távot 42 kilométerre növelték, ennyi volt a távolság a a Windsor kastély és a White-City Stadion között, majd további 195 méterrel megtoldották, hogy az uralkodó a királyi páholyból szemlélődve fogadhassa a célba érkező maratoni versenyzőket.
Magyarok kardjaitól ments meg Uram minket!
Kardozóink szép sikereket értek el. Fuchs Jenő egyéniben nyert olimpiai bajnokságot, majd kard csapatunk is hasonló éremmel büszkélkedhetett. Ezzel az olimpiával egy nagyon szép korszak kezdődött a magyar kardvívásban, mivel az 1960-as olimpiáig kilencszer (!) sikerült elsőséget szereznünk kard csapatversenyben az olimpiákon.
Szintén bajnok lett a kötöttfogású birkózásban induló Weisz Richárd is, akinek közel egy órán át tartó kemény küzdelemben kellett legyőznie az orosz Alakszandr Petrovot.
Sajnos az úszó Halmay nem járt sikerrel, a 4*200-as gyors váltóban tetemes előnnyel indulhatott, de valószínűleg fáradt volt a szervezete, görcsöt kapott és csak a második helyre tudott bejutni. Tegyük hozzá, ez is fantasztikus eredmény.
Tudtad, hogy…
– hivatalosan ekkor rendeztek nők számára is versenyeket (teniszben és műkorcsolyában) az olimpiák történetében? Az olimpia első női győztese Lambert-Chambers Dorothy lett, tenisz egyesben.
– 400 méteres síkfutás döntőjében egy angol és három amerikai versenyzett, az angol akadályozásáért a verseny eredményét megsemmisítették és új döntőt rendeztek? A megismételt döntőn az amerikaiak nem indultak, így egyedül az angol versenyző nyert.
– rúdugrásban azonos eredmény (370 centiméter) miatt két aranyérmes versenyző volt?
– tőrvívásban a franciák, kardvívásban a magyarok rendeztek háziversenyt?
– hogy Finnország és Törökország első alkalommal vett részt ezen az olimpián?
– különleges számok is szerepeltek az olimpián, például motorcsónak verseny, lovaspóló, és a rögbi, ami „angol találmány”?
– nyári olimpia ellenére, hogy téli sportok is szerepeltek a versenyek között? Korcsolya versenyszámokat is rendeztek a gyönyörű jégpalotában.
– ez volt az utolsó olimpia, ahol utoljára bíztak versenybírói teendőket a rendező nemzetre? Mindezt tették a sorozatos bírói botrányok és viták miatt.
Magyar érmek
Arany: 3 Fuchs Jenő, vívás, kard, egyéni
Weisz Richárd, birkózás, kötöttfogás, nehézsúly
Vívás, kard-csapat (Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos)
Ezüst: 4
Bronz: 2
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |