Ami a londoni olimpián elkezdődött, az a stockholmin folytatódott. A svédek – az akkori viszonyokhoz képest – tökéletes olimpiát szerveztek. Hatalmas stadiont építettek a fővárosban, a versenyzőknek végre megfelelő szálláshelyekkel szolgáltak, a versenyeknek nem mellékszerep jutott egy kiállítás mellett. Az úszóknak nem fagyos tengervízben kellett versenyezniük, hanem új építésű uszodákban. A marketing gépezetnek köszönhetően pedig […]
Ami a londoni olimpián elkezdődött, az a stockholmin folytatódott. A svédek – az akkori viszonyokhoz képest – tökéletes olimpiát szerveztek. Hatalmas stadiont építettek a fővárosban, a versenyzőknek végre megfelelő szálláshelyekkel szolgáltak, a versenyeknek nem mellékszerep jutott egy kiállítás mellett. Az úszóknak nem fagyos tengervízben kellett versenyezniük, hanem új építésű uszodákban. A marketing gépezetnek köszönhetően pedig már mind az öt kontinens képviseltette magát a játékokon.Az olimpiát V. Gusztáv svéd király – aki egyébként az olimpia fővédnöke volt – nyitotta meg 1912. május 5-én.
Újdonságok, művészeti versenyek
Számos újítást bevezettek ezen az olimpián, köszönhetően a technikai fejlődésnek, illetve a szervezőknek és magának Coubertin bárónak. Itt használtak először elektromos időmérőt és célfotót, a versenyzők és a nézők tájékoztatására bevezették a hangosbemondót.
Hasonlóan a londoni olimpiához, szintén nyitóünnepéllyel kezdték az olimpiát, ahol a nemzetek sportolóit üdvözölhették a szurkolók. A stockholmi olimpián mutatkozott be az öttusa sportág, illetve művészeti és irodalmi versenyeket is rendeztek, melyekben szintén osztottak érmeket. Mindkettő Coubertin javaslatára került fel az olimpiai versenyek repertoárjába. Első ízben szerepelhettek az olimpián úszónők, egyelőre csak egy egyéni és egy csapat versenyszámban.
V. Gusztáv király a vívóinkra kíváncsi
A magyarok a nyitóünnepségen önálló csapatként vonultak fel. Az osztrák politikusok mindent megtettek, hogy ez ne következhessen be, azonban a megnyitón a táblánkon a „Magyarország” felírat virított.
Kardvívóink – az előző olimpiai sikereknek köszönhetően – szakmai körökben sztároknak számítottak, mindenki kíváncsi volt, miként teljesítenek ezen az olimpián. Gusztáv király minden alkalommal megtekintette a magyar vívók csörtéit. Ennek hamar híre ment a helyi sajtóban, így özönlöttek az emberek a vívóversenyek helyszínére. Nem is okoztak csalódást versenyzőink: a kardvívás nyolcas döntőjében hét (!) magyar vívó léphetett a pástra. Dr. Fuchs Jenő és a csapat is megvédte olimpiai bajnokságát.
A két aranyérem mellé hadipuska-céllövésben sikerült nyernünk még egyet, méghozzá Dr. Prokopp Sándornak köszönhetően. Prokopp úgy lett olimpiai bajnok, hogy az olimpia előtt jelentkezett a csapatba, mivel az egyik lövő, Hammersberg Géza lemondta az olimpiát.
Óda a sporthoz
Coubertin báró a kezdetektől fogva szerette volna, hogy a sport mellett a művészetekben is összemérhessék erejüket a „versenyzők”. Öt kategóriában (irodalom, építészet, szobrászat, festészet és zene) lehetett indulni a versenyeken, új és addig ismeretlen művekkel. Ő maga is indult az „Óda a sporthoz” című versével, amivel első díjat nyert.
Sajnos a történelemben zűrős és sötét korszak következett, mely beárnyékolta és háttérbe szorította az olimpiai eszmeiséget. Sok olimpia elmaradt a világháborúk miatt, vagy diktátorok próbálták a maguk és nemzetük dicsőítésére felhasználni ezeket az eszméket…
Tudtad, hogy…
– baseballban tartottak bemutatót ezen az olimpián?
– a svéd Oscar Swahn sportlövő hatvannégy évesen lett a stockholmi olimpia bajnoka? Máig ő a legidősebb olimpiai aranyérmet nyert sportoló. (Swahn később részt vett az 1920. évi nyári olimpiai játékokon is, ahol ezüstérmet nyert.)
– az első egyéni olimpiai bajnok úszónő az ausztrál Fanny Durack lett?
– a svédek tiltakozására nem rendeztek ökölvívóversenyeket?
– egy halálos áldozata volt a maratoni futásnak? A szokatlanul nagy melegben Francisco Lázaro, portugál versenyző napszúrást kapott, futás közben rosszul lett és a versenyt követő napon meghalt.
– a száz méteres hátúszásban az amerikai Harry Hebner – nagy világversenyen elsőként – váltott karral és váltott lábbal úszott és ezzel az úszással fölényesen győzött? Hebner – sokak szerint szabálytalan – úszása nagy vitákat váltott ki, de a versenybíróság végül szabályosnak ítélte ezt a technikát, és ezzel a stockholmi olimpián a hátúszás fejlődéstörténetének egy teljesen új fejezete kezdődött.
Magyar érmek
Arany: 3 Fuchs Jenő, vívás, kard, egyéni
Vívás, kard-csapat
Dr. Prokopp Sándor hadipuska-céllövés
Ezüst: 2
Bronz: 2
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |