Így találj munkát 45 év felett!

Magyarországon az 50 év felettiek csoportjának csupán a fele dolgozik, ráadásul a legaktívabbnak tartott korcsoport (25-44 év közötti munkavállalók) számában jelentős csökkenés várható. Az idősek nagyobb arányú foglalkoztatására még nincs megoldás, pedig egyre nagyobb szükség lesz rájuk.

A válság hatására a munkáltatók célja a gazdaságosság és a hatékonyság biztosítása, ezért minden egyes munkavállaló kiválasztása során figyelnek arra, melyik jelentkező felel meg leginkább az elvárásoknak. A fiatalok iskolai végzettségének emelkedése sok esetben elősegítette a 45 év felettiek munkanélkülivé válását is, különösen jellemző ez néhány felsőfokú végzettség esetében, illetve olyan időskorú munkavállalóknál, akik a szakma új követelményeivel kevésbé tudtak lépést tartani.

Mindezek miatt tehát az idősebb korosztály hátrányba került a fiatalabbakkal szemben, így a feketemunkák lehetőségét is könnyebben elfogadja, munkakörülményeik ellenőrizhetetlenné válnak, melyből egyértelműen következik a csoport kiszolgáltatottságának növekedése.

Ugyanakkor tanulmányok bizonyítják, hogy konkrét előnyei vannak az idősebb korosztály foglalkoztatásának – ők ugyanis lojálisabban és nagyobb tapasztalattal bírnak, mint fiatalabb társaik. Mit tehet ilyenkor a 45 év feletti munkavállaló, hogy mégis ő legyen a kiválasztott ebben a versenyben?

Az Amerikában már elfogadott karriermárka filozófiája alapján érdemes előre felkészülni és megadni a választ a munkáltató félelmeire. Vagyis arra, hogy egy idős munkavállaló nem kevésbé dinamikus, mint fiatalabb társa, nem is kevésbé alakíthatóak, és nem is rövidtávra terveznek.

Érdemes ezeket az előítéleteket magunkban eloszlatni, és akár már a kísérőlevélben és az önéletrajzban is megfogalmazni azokat a tényeket, amik meggyőzik a potenciális munkaadókat alkalmasságunkról. Ha például törődünk az egészségünkkel, akkor írjuk le, hogy rendszeresen sportolunk, és egészségesen táplálkozunk. Ha rugalmasak vagyunk, mutassuk be egy konkrét példán keresztül, és ne féljünk ezt megosztani az interjún. Hangsúlyozzuk, hogy lojálisabbak vagyunk, és nagyobb tapasztalatunk van, mint egy fiatalnak.

Fontos, hogy magabiztosak legyünk, hogy legyen önbizalmunk, ezért írjuk össze azokat az adottságokat, készségeket és tapasztalatokat, amik csak ránk jellemzőek. Ezt pedig fogalmazzuk bele a jelentkezési anyagunkba, és mondjuk el a személyes találkozás alkalmával is, hiszen ezekkel mi magunk is segíthetjük a leendő munkáltatónk sikerességét.

45 éves kor felett nem azt kell bizonyítanunk jelentkezéskor, hogy valóban szeretnénk az állást, sokkal inkább érdemes azt hangsúlyozni, hogy belépésünk után, az eddigi szakmai tapasztalatainkra támaszkodva azonnal teljesíteni tudunk. Erre a fő üzenetre fűzzünk fel minden információt, amit közlünk magunkról kezdve az önéletrajz megírásától egészen a személyes interjúig.
Az önéletrajzban soroljunk fel minden olyan kompetenciát, ami a jelenlegi munkáltatónknak hasznára válik, olyan struktúrában, hogy mi volt a kihívás, amivel adott feladat kapcsán meg kellett birkóznunk, mik voltak a megoldási lépéseink, és mi lett az eredmény. Fontos az is, hogy a leendő munkáltató igénye szerint tegyük is sorrendbe ezeket a tapasztalatokat.

Hogyan írjunk önéletrajzot?

1. lépés: Határozzuk meg szakmai célunkat! Vagyis fogalmazzuk meg, milyen szakmában, milyen iparágban és milyen szintű pozícióban szeretnénk elhelyezkedni. Tudnunk kell a fő célkitűzéseinket és a munkakeresésünk célját. Ez az alapja az egész munkakeresési folyamatnak.

2. lépés: Ismerjük a célközönségünket! Most, hogy tudjuk a célunkat, elgondolkodhatunk azon, hogy ki fogja megkapni az önéletrajzunkat. Mi lehet az elvárása az újonnan felvett emberrel kapcsolatban? Milyen problémákkal szembesülhetünk? Milyen feladatokat kell majd ellátnunk? Ezek után gyerekjáték lesz olyan önéletrajzot írni, amiben bizonyíthatjuk, hogy mi vagyunk a legmegfelelőbb jelölt.

3. lépés: Ismerjük a versenytársainkat! Nézzük meg kik lehetnek az ellenfeleink, milyen végzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek, és azok miben mások, mint amivel mi rendelkezünk.

4. lépés: Határozzuk meg a problémákat! Ezt követően meg kell fogalmaznunk, milyen problémát kell leküzdenünk önéletrajzírás közben. Nincs folytonosság a munkahelyek között, vagy túlkorosak vagyunk? Bármi legyen is a probléma, meg kell rá adni a választ.

5. lépés: Legyünk nyitottak arra, hogy felrúgjuk a szabályokat! Most felejtse el, amit eddig az önéletrajz-írásról tanult. Gondolkozzon kreatívan és stratégiában! Az önéletrajz olyan, mint egy hirdetés, egy marketing eszköz. Az önéletrajz nem személyes történetünk leírása. Olyan személyes marketing dokumentum, ami bebizonyítja, hogy a legrátermettebb jelöltek vagyunk az adott pozícióra. Mindig legyünk teljesen és következetesen őszinték, de úgy jelenítsük meg a hátterére vonatkozó információkat, hogy kedvezőek legyenek magunkra nézve, és segítsék elő azt, hogy elérjük karrierre vonatkozó céljait.

6. lépés: Keretezzük át, pozícionáljuk, formázzuk újra és tervezzük át! Amikor ezzel készen vagyunk, akkor itt az ideje, hogy hozzákezdjünk az önéletrajz leírásához. Emeljük ki azokat a tapasztalatokat, amik az adott pozícióhoz szükségesek, és helyezzük azokra a hangsúlyt. Ha hiányzik egy képesítésünk, de van gyakorlati tapasztalatunk, akkor hívjuk fel arra a figyelmet.

Ha nem vagyunk biztosak a végeredményben, készítsünk több verziót, és mutassuk meg a barátainak, családtagjainak mielőtt a végső verziót elküldjük a kiválasztásra. Ha megakadunk, kérjünk szakmai segítséget – előfordulhat, hogy olyan megoldási javaslatokat kapunk majd, amire sosem gondolt volna magától.

Írjunk tehát olyan önéletrajzot, ami megmutatja azokat a jellemvonásokat, amiket az idősebb munkavállalókban értékelnek a munkáltatók – a megbízhatóságot, szakmai tapasztalatainak mélységét és széles körét, döntési képességét, szakmai kapcsolatrendszerét, munkamorálját, érzelmi stabilitását és a céges célok iránti elkötelezettségét. Ezen kívül az önéletrajzában és a kísérőlevelében érintsük azokat az eredményeinket, amik a magas energiaszintünket, a kimagasló technikai tudásunkat és a változásokhoz való alkalmazkodóképességünket támasztják alá.