Miért van az, hogy amikor csak úgy tornyosulnak a papírok az asztalodon, a postafiókod tele van, és végeláthatatlan a tennivalóid listája, akkor jön a főnök, rátesz még egy lapáttal, és még több feladattal halmoz el? Úgy érzed, hogy túl vagy terhelve, túl nagy a nyomás, és már csak az vékony kis szalmaszál választ el attól, […]
Miért van az, hogy amikor csak úgy tornyosulnak a papírok az asztalodon, a postafiókod tele van, és végeláthatatlan a tennivalóid listája, akkor jön a főnök, rátesz még egy lapáttal, és még több feladattal halmoz el? Úgy érzed, hogy túl vagy terhelve, túl nagy a nyomás, és már csak az vékony kis szalmaszál választ el attól, hogy könnyekben törj ki. De bármennyire is nehéz, erősnek kell maradnod a kollégáid és a felettesed előtt, és ez az igazi kihívás. Valójában az egyetlen hely, ahol tényleg kordában kell tartanunk az érzelmeinket az a munkahely. De hogyan csináld? A következőkben megtudhatod.
Stressz
A szituáció: A főnököd bejelenti, hogy azt az anyagot, amelynek elkészítésére eredetileg jó néhány napot adott, holnapra már az asztalán akarja tudni. És még a felével sem vagy meg…
Mit tégy: A pánikba esés, illetve az, hogy azt szajkózod, „tuti nem leszek meg vele” egyértelműen nem segít. Fel kell tenned magadnak a kérdést, ebben a rövid időben, mi a maximum, amit ki tudsz hozni a feladatból, és ennek habozás nélkül állj neki. Ezen kívül pedig végy mély lélegzeteket, és lazulj el. Ülj le, szívd be jó mélyen a levegőt, tartsd bent pár másodpercig, majd fújd ki. Így kiengedhetsz magadból minden bajt, problémát és abban is segít, hogy új energiákkal töltődj fel.
Szomorúság
A szituáció: Az éves értékeléskor azt a kritikát kapod, hogy nem fejlődtél semmit. Nem fektetsz elég időt és erőfeszítést a munkába. Pedig úgy gondolod, mindig beleadsz apait-anyait, ezért úgy véled, ez a bírálat megalapozatlan és igazságtalan. Csüggedten kullogsz vissza a helyedre, és semmi mást nem akarsz, csak sírni.
Mit tégy: Ismételten próbáld meg nem elveszíteni a kontrollt, bármilyen nehéz is! Ennek ellenére mégis leginkább úgy tudod kezelni a szomorúságot, ha elfogadod a létét, és kifejezed azt. Menj ki a mosdóba, és engedj utat a könnyeidnek, de ne lássa senki! Majd szedd össze minden erődet, és kérdezz rá a miértekre is. Kérdezd meg a főnököd, hogy véleménye szerint, mit kellene máshogy csinálnod?
Pánik
A szituáció: Egy óra múlva prezentációt tartasz az új ügyfeleknek. A beszéded ugyan kész, de a félelem kezd elhatalmasodni feletted: mi van, ha például a laptopod az előadás kellős közepén adja meg magát? Mi van, ha elfelejted, mit kell mondani? Mi van, ha egyenesen utálni fogják, amiről és ahogyan beszélsz?
Mit tégy: Készülj fel minden eshetőségre, és tervezz előre! Ha tényleg mindent számításba veszel, és mindenre kiagyalsz egy akciótervet, már eleve ez ad egy önbizalomlöketet, így még nagyobb a garancia rá, hogy sikert aratsz.
Kirobbanó öröm
A szituáció: Nagy ujjongásban törnél ki, hiszen a vezérigazgató az imént gratulált a munkádhoz és felajánlotta az előléptetést is. Mámorító pillanat, és azonnal kikiabálnád az egész világnak az örömöd.
Mit tégy: A boldogságod kimutatásakor ne ess át a ló túlsó oldalára. Mielőtt elújságolnád az összes kollégának, képzeld egy kicsit magad az ő helyükbe. Sajnos, a lelkesedésed könnyen féltékenységhez vezethet a többiek körében. Ám fontos, hogy mindenekelőtt megköszönd az igazgatónak az előléptetést. Légy pozitív és professzionális! A munkatársakkal folytatott kommunikáció során pedig próbálj meg diszkrét lenni, picit leplezd, hogy mennyire elégedett vagy, így megőrizheted a tekintélyedet is.
 |
 |
 |
 |
 |