Mivel vághatod el magad az állásinterjún?

Egy állásinterjú olyan, mint egy vakrandi. Szépen felöltözünk, mosolygunk, úgy teszünk, mint akit érdekel a másik – mondjuk jobb esetben ez egy valós érzés kivetülése -, akkor nevetünk, amikor kell/illik, és megpróbálunk minél érdekesebbnek mutatkozni. Mert hát azt akarjuk, hogy akarjon minket a másik fél, és majd mérlegelünk, hogy nekünk mennyire jött be a szemben ülő fél.

Éppen ezekből az elemekből áll egy állásinterjú is. De nehezebb megmondani, mikor megyünk tévútra, és mikor nem győztük meg eléggé a velünk szemben ülőt.

A munkaadók összeszedték, melyek azok a hibák, amelyek a leggyakrabban előfordulnak, és amelyek a leginkább negatív irányba befolyásolhatják az interjú végkifejletét.

8 olyan hiba, amit nem engedhetünk meg magunknak egy állásinterjún:

Érdektelennek tűnünk

Ha az állásinterjún való részvételünknek csupán annyi is az oka, hogy nincs állásunk, és nem az adott cég iránt vagyunk elkötelezettek, fontos, hogy azt a benyomást keltsük, érdekel minket maga az állásinterjú valamint az elvégzendő feladatok. Senki nem akar egy demotivált munkatársat.

Arrogánsan viselkedünk

Fontos a magabiztosság, ennek azonban vannak határai. Tartsuk észben, hogy ha nem is alárendelt helyzetben vagyunk, azért mégis csak mi vagyunk, akik jobban szeretnének ott dolgozni, nem pedig ők akarnak annyira minket, hogy mindent elfogadjanak tőlünk.

A nem megfelelő öltözékben jelenünk meg

Lehet, hogy nem manager pozícióra pályázunk, az elegáns öltözködéssel azonban nem csak hogy tiszteletünket és felkészülésünket fejezzük ki az interjú, az interjúztatók irányába, de manapság már alapelvárás, hogy üzletiesen öltözzünk fel egy interjúra.

Rágógumival a szánkban válaszolgatunk

Ahogy az iskolában sem illik, úgy egyetlen formális környezetben sem megengedhető a “kérődzés”. Ehhez nem kell többet hozzáfűzni.

Nem teszünk fel jó kérdéseket

Ha nincs jó kérdésünk, akkor inkább ne kérdezzünk. Érdeklődjünk a feladatokról, a csapatról, a cégről. Interjú előtt nézzük meg a cég weboldalát, Facebook profilját, és a kérdésünkkel hivatkozzunk az ezeken a platformokon megszerzett információkra.

Korábbi munkaadónkat szidjuk

Amikor az ember összejön egy nős férfival, nagyobb eséllyel kerül majd ő is a megcsalt barátnő szerepbe- a férfi alaptulajdonságaiból kiindulva. Ne játsszuk el ezt a leendő munkaadónknál, hiszen így joggal gondolhatja majd, hogy nem tudunk majd elég hűségesek lenni az ő cégéhez sem.

Nem tudunk konkrét példákat, eseteket hozni munkatapasztalataink közül

Legyünk tisztában a képességeinkkel, válogassunk a korábbi feladataink közül olyanokat, amelyek relevánsak lehetnek a megpályázott pozícióban is. Válasszunk olyanokat, amelyek rávilágítanak a képességeinkre, és az elvárt tulajdonságokra. Ne a helyszínen próbáljunk kutatni az emlékeink között, a HR-essel szemben ülve ugyanis nem biztos, hogy eszünkbe jutnak majd a legjobb megoldások.

Felvesszük a csörgő mobiltelefont vagy csak egyáltalán nem némítjuk le

Soha nem vegyük fel a telefont, és némítsuk le már azelőtt, mielőtt a portással találkoznánk. Lehet, hogy fontos emberek vagyunk, adott helyzetben azonban sokkal fontosabb, hogy egy állásinterjú szituációban vagyunk, ami teljes koncentrációt és odafigyelést igényel.

Túl sok személyes információt osztunk meg magunkról

Ez egy állásinterjú, az interjúztató célja, hogy megtalálja a legjobb jelöltet a pozícióra. Persze fontos, hogy a jelentkező illeszkedjen a már meglévő csapat arculatába, személyisége megfeleljen a cégkultúrának, de nem kell magunkról mindent elárulni. Ráadásul hátrányba is kerülhetünk. A HR-es például nem kérdezheti meg, hogy van-e gyerekünk. Ha például egy olyan munkára jelentkezünk, ahol sokat kell utazni, a megadott plusz információ miatt azt hihetik, kevésbé vagyunk mobilisak, holott lehet, hogy ez egyáltalán nem igaz.

Forrás: cvonline.hu

Fotó: Profimedia – Red Dot