A sport vitathatatlanul fontos része az egészségmegőrzésnek. Azonban, tudnunk kell, hogy a rendszeres sportolásnak is vannak különböző veszélyei, emiatt fontos, hogy mindig törekedjünk a fokozatosságra, legyünk óvatosak akkor is, ha épp egy nagyobb megmérettetésre készülünk gőzerővel.
Nemrégiben új elméletek láttak napvilágot a hirtelen szívhalálról, és a közelmúltban elhunyt zenész, Mohaman kapcsán is felmerült a hirtelen szívhalál kérdése.
Az emberek többsége nap, mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget.
Harcot indítanak a kardiológusok a nőkért – törődjenek magukkal!
Még azok is hallottak az EKG vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.
Hazánkban a szív-és érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több, mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet.
Bár sokáig tünetmentes maradhat a szívritmuszavar, mégis gyanakvásra ad okot, hogy extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, szorítást érzünk a mellkasunkban.
Biztosan sokan érezték már, hogy mindjárt elájulnak, ha valami miatt túl sokáig kellett állniuk a napon.
A szívbetegeket nem csak a tartós nagy meleg viselheti meg, de szélsőségesen reagálhatnak az időjárási frontokra is.
Az eddig is közismert tény volt, hogy a magas vérnyomás- és koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai. Most dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rossz fogak és a szívbetegségek kapcsolatára hívta fel a figyelmet.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint beazonosítható az a 6 fő rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat.
Kardiológia vizsgálatra vitte fiait a szépségkirálynő
Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham?
Szívünk átlagosan 70-75 alkalommal dobban percenként. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a szám akár 40-re is csökkenhet, mégsem kell feltétlenül megijednünk.
A várandósság kilenc hónapja fokozott körültekintést követel meg a leendő édesanyáktól, akiknek a különféle vizsgálatokon túl fontos odafigyelniük a szív- és érrendszeri egészségükre.
Dr. Marton Anna kardiológus főorvos szerint radikálisan javíthatnánk a szívbetegségekkel kapcsolatos statisztikán, ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk a megelőzésre és az időben történő, szakszerű kezelésre.