A cöliákia diagnózisához szükséges vékonybél biopszia eredményét az ún. Marsh-kritériumok alapján határozzák meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a vizsgálatról és az eredmények kiértékeléséről kérdeztük.
Lisztérzékenyként élni nem egyszerű, hiszen gluténmentes diétát kell tartani az életminőségünk javítása érdekében. Általános szabály, hogy minden élelmiszer címkéjét végig kell olvasni, de bizony vannak kevésbé nyilvánvaló gluténforrások is, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagyunk. Sok nem étel jellegű termék is súlyosbíthatja a cöliákia tüneteit, amely emésztési problémákhoz vezethet.
A lisztérzékenységként ismert autoimmun betegség, a cöliákia mellett gyakoribb a nem-cöliákiás-gluténérzékenység (NCGS). Mindkét betegség un. gluténfüggő betegség, vagyis a gluténnek központi szerepe van a kialakulásukban, és kezelésük egyenlő a gluténmentes étkezéssel.
A helytelen hozzátáplálás is felelős lehet a betegségek kialakulásáért
Kenyér, kifli és társaik A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely ötven-ötven százalékban két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység – orvosi nevén cöliákia – a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység – mondta dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Ha a lisztérzékeny beteg huzamosabb időn […]
Lisztérzékenység esetén az említett gabonafélék elfogyasztása a vékonybélben olyan károsodásokat okoz, melyek rövidtávon, az ételek elfogyasztását követően hasi panaszok –puffadás, hasi görcs, hasmenés – formájában jelentkeznek. Hosszú távon, ha a lisztérzékeny beteg továbbra is rendszeresen fogyaszt gabonatartalmú élelmiszereket a vékonybélben található bélbolyhok is károsodnak, így csökken a tápanyagok felszívódása. A betegnél kóros soványság, tápanyag- és […]