nehézlégzés

Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti – mi igaz valójában a COPD-re?

Az asztma kezelésének célja, hogy a beteg tünetei megszűnjenek, a személyre szabott kezelést alkalmazva a betegsége ne befolyásolja az életminőségét. Ha azt is gondoltuk eddig, hogy a gyakori köhögő roham, vagy nehézlégzés természetes, az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egy olyan jelre hívja fel a figyelmet, amely esetén semmiképp ne halogassuk a soron kívüli orvosi vizsgálatot!

Az asztmát sokan csak az asztmás rohammal azonosítják: a beteg hirtelen befullad, nem kap levegőt, zihál, inhaláló készülékre van szüksége, amitől jobban lesz. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az asztmának ennél sokkal több arca van, változatos tünetei miatt pedig gyakran valóban csak későn, a valódi asztmás roham bekövetkezésekor kerül diagnosztizálásra.  

A légúti allergiához általában az orrfolyással, szemviszketéssel, tüsszögéssel járó tüneteket társítjuk, a nehézlégzés, zihálás kapcsán pedig inkább az asztma jut eszünkbe.

A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.

A légzési nehézségekkel, gyakori köhögéssel, a mellkasban érzett szorító érzéssel járó asztma jelentősen befolyásolhatja az érintettek életminőségét. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de a tünetek kezelhetők, és az asztmások igen nagy hányadánál elérhető, hogy az asztma semmilyen korlátozást ne jelentsen az életvitelükben.

Mivel az asztma nem az emésztőrendszert érinti, az asztmások nem szoktak diétázni. Ám vannak olyan ételek, amik fokozhatják az asztmás tünetek súlyosságát, így jobb elkerülni őket.