Mást sem hallunk a reklámokban, mint hogy csak akkor leszünk igazán ápoltak, illatosak, ha a legújabb antibakteriális szappant, tusfürdőt, dezodort használjuk. Otthonunk csak akkor igazán biztonságos, ha a legmodernebb fertőtlenítő szereket vetjük be, melyek minden lehetséges kórokozót elpusztítanak. Baktériumokat gyilkol a mosószerünk, a samponunk, sőt, a fogkrémünk is. Mindezt annak a jegyében, hogy így óvjuk […]
Mást sem hallunk a reklámokban, mint hogy csak akkor leszünk igazán ápoltak, illatosak, ha a legújabb antibakteriális szappant, tusfürdőt, dezodort használjuk. Otthonunk csak akkor igazán biztonságos, ha a legmodernebb fertőtlenítő szereket vetjük be, melyek minden lehetséges kórokozót elpusztítanak. Baktériumokat gyilkol a mosószerünk, a samponunk, sőt, a fogkrémünk is. Mindezt annak a jegyében, hogy így óvjuk meg szervezetünket a rá leselkedő veszélyektől. Valóban ilyen veszedelmes világban élünk?
Mégis kell a piszok?
Vannak, akik naponta tízszer-hússzor kezet mosnak, míg másoknak folyton koszos a kezük, mégsem kapnak soha semmilyen fertőzést. A fürdés, kézmosás, fertőtlenítés és takarítás hozzátartozik a mindennapi higiéniához. Pedig előfordulhat, hogy a túlzásba vitt tisztaság többet árt, mint használ. Leginkább a gyerekeket igyekszünk megóvni, pedig ahhoz, hogy immunrendszerük kifejlődhessen, és hatékonyan fel tudja venni a harcot a valóban veszélyes kórokozók ellen, a csecsemők és kisgyermekek szervezetének érintkeznie kell baktériumokkal és antigénekkel. Ez a későbbi védettség kialakulásának feltétele. A széltől – és persze a baktériumoktól – is óvott gyerekek szervezete nem lesz képes védekezni a negatív hatások ellen, amikor közösségbe kerülnek, ez a magyarázata annak, hogy az óvodába szoktatás első hetei gyakran állandó betegeskedéssel telnek. A kevésbé hatékony immunműködés pedig több krónikus és autoimmun-betegség, allergia, sőt gyermekkori cukorbetegség előidézője is lehet.
Egyes kutatások azt állítják, hogy a falun nevelkedő, kicsi koruktól a természettel szoros kapcsolatban élő gyerekek szervezete védettebbé válik az allergiával és az asztmával szemben. A Svájcban, Németországban, Ausztriában, illetve a skandináv országokban folytatott vizsgálatokból kiderült, hogy a farmokon élő gyerekek körében kevesebb az atópia, azaz a krónikus bőrgyulladás és az allergiás megbetegedés, mint a jóval sterilebb körülmények között élő apróságok körében.
Antibakteriális, antiszeptikus, antiegészséges
Szakemberek szerint az emberi szervezet normális működéséhez nincs szükség arra, hogy a bőrt baktériumellenes szerekkel ápoljuk. A baktériummentes lakás sem egészséges, mert meggátolja az immunrendszer természetes működését. Ráadásul az antibakteriális szerek nem válogatnak: minden útjukba kerülő bacit elpusztítanak, még azokat is, amelyekre esetleg a szervezetnek szüksége lenne.
A legfrissebb kutatások szerint nemcsak a parlagfű vagy a virágporok felelősek az allergia kialakulásáért, hanem a lakásban jelen lévő allergének is okozhatnak a túlérzékeny szervezetben allergiás tüneteket. Ezek között előkelő helyen szerepelnek a tisztítószerek hatóanyagai és az illatosító anyagok.
Kísérletekkel bizonyították be, hogy a vegyi anyagok sokkal károsabbak szervezetünkre, mint azt valaha gondoltuk volna. A gazdaságosság miatt manapság szinte csak koncentrált tisztítószerek kaphatók. A legtöbben megfeledkeznek erről, és túl nagy mennyiségben használnak belőlük a takarításhoz vagy a mosáshoz. A gyorsan ható, erős maróanyagok pedig nemcsak a lefolyóban és a vécécsészében fejtik ki hatásukat, hanem a csatornában, majd onnan kikerülve a folyókban és a talajban is kárt tesznek. A túlzásba vitt takarításnak a vegyszerre érzékeny baktériumfajok esnek áldozatul, míg az erős, ellenálló kórokozók túlélik tisztaságmániánkat.
Arról, hogy a teafa olaj mellett milyen természetes fertőtlenítőszerek és módszerek léteznek, a Wellness magazin szeptemberi számában olvashatsz!