A féltékenység összetett reagálás valamire, ami egy értékes kapcsolatot, vagy annak minőségét fenyegeti. Egy kapcsolat sokféleképpen lehet értékes. Általában az érzelmi szempontok játsszák a legnagyobb szerepet, de előfordulhat, hogy egy kapcsolatnak csak gazdasági vagy társadalmi értéke van. Vannak, akiknek a féltékenységében az elhagyatástól való félelem a döntő: „Bele fog szeretni abba a nőbe, elhagy engem […]
A féltékenység összetett reagálás valamire, ami egy értékes kapcsolatot, vagy annak minőségét fenyegeti. Egy kapcsolat sokféleképpen lehet értékes. Általában az érzelmi szempontok játsszák a legnagyobb szerepet, de előfordulhat, hogy egy kapcsolatnak csak gazdasági vagy társadalmi értéke van. Vannak, akiknek a féltékenységében az elhagyatástól való félelem a döntő: „Bele fog szeretni abba a nőbe, elhagy engem és magányos leszek.” Mások számára a megszégyenülés a legszörnyűbb: „Hogy alázhattál meg annyira, hogy mindenki előtt azzal a ribanccal flörtölsz?” Van, akiknek az árulás a legfájóbb: „Hogy tudtál hazudni nekem?” És vannak olyanok, akiknek a féltékenységében az irigység a döntő: „Bárcsak olyan sovány és nagyvilági nő lennék, mint ő!”
Mi hajlamosít a féltékenységre?
Jóllehet a féltékenység sokféle alakban nyilvánul meg, mindig bizonyos hajlam és egy kiváltó esemény együttes hatása idézi elő. Befolyásolhatja a féltékenységre való hajlamot a családi háttér: a férfi, akinek az édesanyja hűtlen volt az apjához, vagy a szülei közt vad féltékenységi jelenetek zajlottak, valószínűleg sokkal hajlamosabb lesz a féltékenységre, mint az, akinek szülei egymás szeretetének biztonságában éltek. Az a nő, aki egy csinosabb vagy okosabb lánytestvér árnyékában nőtt fel, erősebben hajlamos a féltékenységre, mint az, aki a család kedvence volt. Az az ember, akinek biztonságot adó kapcsolata volt az édesanyjával, kevésbé lesz féltékenységre hajlamos, mint az, akinek kapcsolatait a szorongás jellemezte. Előfordul, hogy a féltékenységet egy konkrét esemény hozza felszínre. Vannak olyanok, akik már olyan jelentéktelen cselekedettől is féltékenyek, ha a társuk megnéz egy csinos járókelőt az utcán. Ugyanakkor a féltékenységre kevésbé hajlamosak szinte csak akkor éreznek féltékenységet, ha a kapcsolatuk már felbomlik a „harmadik személy” miatt.
Hogyan választunk párt?
Rengeteget foglalkoztak már azzal, hogy ki kibe lesz szerelmes. Felfedezték, hogy a párok legkülönbözőbb tulajdonságokban mutathatnak hasonlóságot. Például jellemvonásokban, intelligenciában, családi háttérben, iskolázottságban, érdeklődési körben, külső vonzerőben, lelki érettségben. Ha két ember a felsorolt vonások közül sokban hasonlít is egymásra, mégsem ezek miatt választották egymást. A vonzalom saját belső romantikus ideáljuk hatására lángol fel. Ezt a belső ideált apánk és anyánk, vagy a bennünket felnevelő emberek alakítják ki. Azzal, ahogyan minket, a gyerekeiket szeretik, illetve azzal, ahogy egymást szeretik, vagy nem szeretik. Ha egy lány apja hűtlen volt az anyjához, ez a hűtlenség fontos része lesz a lány belső ideáljának (soha nem fog bízni a férfiakban). Ha egy fiú azt látta, hogy az anyja gyakran féltékenységi jelenetekben tör ki, ez fontos összetevője lesz az ő szerelemképének. Az a személy tud leginkább segíteni a gyerekkori traumák feldolgozásában, aki beleillik a romantikus ideál képébe. Hiába tűnne logikusnak, hogy a nő, akinek hűtlen volt az édesapja, olyan társat válasszon, akinek hűségében biztos lehet. Általában nem ez szokott történni. Ugyanolyan csapodár alakot választ, mint az apja, mert ezt a férfitípust már ismeri és így bizonyos tekintetben ura lesz életének. Az ilyen típusú nők nem tudnak mit kezdeni egy hűséges, érzelmi biztonságot nyújtó férfival. De nem mindig ilyen direkt a hasonlóság. A fiú, aki tanúja volt anyja hűtlenségének, lehet, hogy olyan nőt választ, akinek legkiemelkedőbb vonása a hűsége. Ilyenkor a hűséges feleségét állandóan hűtlenséggel gyanúsítja és az ismételten bebizonyosodó ártatlanság gyógyítja a gyerekkori sebeket.
Hogyan küzdhető le a féltékenység?
A féltékenység legnagyobb ellenszere, a biztonságérzet. Minél bizonytalanabb valaki a kapcsolatában, annál hajlamosabb a féltékenységre. Ha biztonságban érzed magad egy kapcsolatban, kevésbé jut eszedbe féltékenykedni. A biztonságérzet mértéke természetesen nem csak a felnőtt kapcsolatok tapasztalataiból ered, hozzájárul gyerekkori ragaszkodásaid alakulása, története is. Az ember biztonságérzete összefügg az önbizalmával, önbecsülésével is. A féltékenység néha nem is a másikról, hanem saját magadról szól. Arról, hogy elég jónak, elég szerethetőnek tartod-e magad. Olyan gyerekkori traumák is befolyásolhatnak téged, mint hogy elváltak-e kisgyerekkorban a szüleid, vagy korán meghalt valamelyik családtagod. Ilyenkor az elhagyatottságot éled meg, ami kisgyerekkorodban félelemmel töltött el. A felnőttkori féltékenység kezelésében sokat segíthet, ha feloldod ezeket a gyerekkori traumákat, egyben megerősíted az önbizalmadat, önbecsülésedet.
Képek forrása: Profimédia
 |
 |
 |
 |
 |