Fejfájás, szédülés, szemdörzsölés? Előzd meg a látásproblémákat!

Ma már csecsemőkortól ajánlott megjelenni szemészeti szűrővizsgálaton, ahol nem csak a távol- vagy a közellátási nehézségekre derülhet fény. Számos eltérés pedig csak akkor kezelhető, ha a lehető legkisebb korban felfedezik.

Miért nem jelzi a gyerek, hogy nem jól lát?

A gyerekkor egyik nagy csodája a bámulatos alkalmazkodóképesség. Ez egyrészt jó, másrészt megakadályozza, hogy a gyerekeknél korán kiderüljön, hogy probléma van a látásukkal. Számukra ugyanis az a természetes, ahogyan ők látnak. Úgy fogadják el a világot, ahogy ők megtapasztalják, éppen ezért mivel az összes információ 80 százalékát a látás útján szerezzük be, egy látásprobléma esetén jelentősen lecsökkenhet a kicsik mozgástere – fejti ki dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemészorvosa. – Általános igazság: minél alacsonyabb az életkor, annál rugalmasabb a látórendszer, annál könnyebben tanul. A látás képességét ugyanis ugyanúgy tanulni kell az agynak, mint például a járást. Ha sokáig kezeletlen egy látásprobléma, a gyerek agya a normális fejlődés helyett a folyamatos kompenzálásra lesz kényszerítve. Vagyis minél korábban fedezünk fel és kezelünk egy szemészeti betegséget, annál jobb az esély a gyógyulásra.

Vizsgálatok csecsemőkortól

Az Amerikai Optometristák Szövetségének felmérése szerint a szülőknek mindössze 13 százaléka gondoskodik arról, hogy gyermeke már az első életévében részt vegyen alapos szemészeti kivizsgáláson, holott tízből egy gyerek valamilyen szemészeti betegséggel küzd. Gyanítható, hogy ez az arány hazánkban sem sokkal jobb. Hat hónapos kortól egyéves korig terjedő időszakban nagyon fontos szűréseket lehet elvégezni. Ilyenkor a szakemberek trükkös tesztek segítségével értékelik a látásélességet, a szem fénytörő képességét, mozgékonyságát, a két szem összehangolt működését, valamint a szemek általános egészségi állapotát. Ezek alapján szűrik ki a szem különféle betegségeit, többek közt a gyenge látásélességet, a két szem nem összehangolt működését, a kancsalságot és a tompalátást. Ez utóbbiról érdemes tudni, hogy csak gyermekkorban gyógyítható: a jól látó szem letakarásával, késztetve a rosszul látó szemet a használatra, a fejlődésre. Későbbi életkorokban maga a szülő is felfigyelhet arra, hogy valami baj van a gyerek szemével.

Tünetek, amelyek észlelésekor szemészorvoshoz kell fordulni:

• kerüli a közelre nézést, minél távolabb igyekszik tartani magától a tárgyakat
• éppen ellenkezőleg: a távoli tárgyakat, személyeket nem ismeri fel
• úgy fordítja a fejét, hogy csak az egyik szemével lássa a tárgyat
• gyakran fáj a feje, szédül, fáradt
• napközben is dörzsöli a szemét
• mellényúl a felé nyújtott tárgyaknak, játékoknak
• állandóan vagy időnként kancsalít
• a pupilla területében furcsa visszfény látható.

Mit vizsgálnak a gyerekeknél?

A csecsemőkori vizsgálat után problémamentesség esetén is érdemes elvinni a gyereket szűrővizsgálatra háromévesen, iskolakezdéskor, majd utána kétévente. Probléma esetén természetesen a szemészorvos rendeli el a következő kontrollt. Az átfogó szűréseken a szakember rendkívül szerteágazó, nagyon speciális vizsgálatokat végez el. Ezek nagy részét csak pupillatágításban lehet kivitelezni.

• Elsősorban fizikai vizsgálattal felméri a szem szerkezetének sértetlenségét, valamint a látásélességet. Ilyenkor különböző távolságokban vizsgálja az éleslátást, hogy kizárható legyen a rövid- és a távollátás.
• A szakember értékeli a szemek mozgékonyságát és a szemmozgások pontos koordinációját is. Egészséges szemnél a szemizmok a két szem optikai tengelyét úgy irányítják, hogy mindkét szemben ugyanaz a tárgy képeződjék le. Ez a térmélység helyes érzékelésének alapja.
• A szemek akkomodációs (alkalmazkodási) képességét is teszteli. Optimális esetben a szemek képesek arra, hogy váltogassák a fókuszt egy távolabbi tárgyról egy közelire, és fordítva.
• A színlátás vizsgálatát is megejti legkésőbb iskoláskor előtt, hiszen a kisiskolások tanításában elengedhetetlen a színek helyes felismerésére.
• Fontos tisztázni a binokuláris fúzió képességét is, ami a gyakorlatban képessé tesz minket arra, hogy a tárgyakról a két szemben alkotott kissé eltérő kép az agyban megfelelően eggyé alakuljon.
• A komplex látási funkciókat is felméri, hiszen például a megfelelő szem-kéz-test koordináció kulcsfontosságú a legkülönbözőbb képességek elsajátításában, mint például az írás, a labdadobás, vagy a hangszeres játék.

A rendszeres, de különösen iskolakezdéskor végzett komplex szemészeti vizsgálat akár a gyerek tanulmányait is befolyásolhatja, hiszen nyilvánvaló a kapcsolat az egészséges látás és az írás-olvasás között. Kutatásokkal támasztható alá, hogy a dyslexiás vagy a problémásan tanuló gyerekek 60 százaléka valójában valamilyen fel nem ismert látási nehézséggel küzd. A felnőtteknek viszont csak kevesebb, mint a fele van tisztában azzal, hogy a gyerekeknél tapasztalt bizonyos viselkedési zavarok hátterében akár látásprobléma is állhat.

$beszur$

További információ: www.orvostkeresek.hu