Fáj valamid? Figyelj tested jelzéseire!

A fájdalom érzékelése

A fájdalomérzet tulajdonképpen az agy válasza a test valamely részében végbemenő elektromos és kémiai változások kombinációjára. Az az információ, hogy valamilyen negatív dolog történt, kódolt elektromos impulzusok formájában a perifériás idegekből a gerincvelőbe jut. A központi idegrendszerben lévő idegsejtek felveszik az üzenetet és az agyba továbbítják. Nagyfokú fizikai stressz esetén a központi idegrendszer akár meg is szüntetheti az agyba jutó fájdalomérzetet, védekezésképpen. De hogy mi történik pontosan, amikor az agy fogadja a fájdalom üzenetét, még ma sem tudjuk pontosan, bár az biztos, hogy nincs egyetlen „fájdalomközpont”, hanem az agy különböző területei érintettek a fájdalom jellegének megállapításában és a válaszreakciókban.

Mire való a fájdalom?

A fájdalomtól ösztönösen igyekszünk megszabadulni, ez a reflex késztet minket arra, hogy például elkapjuk a kezünket a forró sütőtől. Ez a test önvédelmi mechanizmusa. A fájdalom ezen kívül megtanít arra, hogy kerüljük az olyan helyzeteket, tárgyakat, amelyek sérülést okozhatnak. Ugyanilyen fontos védelmi feladata ennek az érzetnek, hogy kikényszeríti a sérült testrész pihentetését, hogy a szervezet regenerálhassa önmagát. Vagyis ez a kellemetlen érzés valójában a test beépített riasztórendszere, amely jelzi, hogy olyan probléma adódott, amelyet helyre kell hozni. Az ujjunk elvágását magunk is kezelni tudjuk, de a hosszan tartó, nagyon erős, szokatlan fájdalmak esetében feltétlenül orvosi diagnózisra és ellátásra is szükség van, mielőtt esetleg még rosszabbra fordul az állapotunk.

Az aneszteziológus nem csak altat

Az aneszteziológus feladata egyrészt valóban a műtétek alatti altatás és fájdalomcsökkentés, de ugyanígy képes sérülésekhez, betegségekhez társuló hirtelen jelentkező, elhúzódó, sőt krónikussá váló fájdalmak csökkentésére, megszüntetésére is. – mondja dr. Matusovits Andrea aneszteziológus. A szakember első lépésben a fájdalom eredetét deríti ki, a valószínűsíthető okokat térképezi fel, és ezek kiiktatására törekszik.
Majd elemzi a fájdalom tartalmának dimenzióját, hiszen a fájdalom jellege, ereje, elviselhetősége, mélysége, helye, jelentkezésének gyakorisága, huzamossága és befolyásolhatósága fontos szempontok a kezelés elindulásához. Jelentős tényező még a beteg viszonyulása a fájdalomhoz, ami a háttérben húzódó betegség jellegétől függ, és persze a beteg pszichés állapotától is. Egy krónikus fájdalomtól szenvedő betegnek például egészen biztosan nem csak a fizikai, de a lelki érintettségét is kezelni szükséges.

Invazív és noninvazív terápiák

Egy fájdalommal küzdő beteg nem juthat első körben aneszteziológushoz, oda általában egy szakorvos irányítja. Így valószínűsíthető, hogy az ok már ismert, sőt, esetleg kezelik is, és az aneszteziológus együtt dolgozik a szakorvossal a fájdalom csökkentésén. Hiszen a betegséget, a sérülést tüzetesen ismerni kell a legjobb terápiás módszer kiválasztásának érdekében. Az információk birtokában a megelőző terápiák sikere és sikertelensége alapján össze kell állítani egy terápiás tervet, amihez a beteg aktív együttműködése is szükséges.
A kezelés invazív, vagy noninvazív fájdalomcsillapító terápia lehet. A gyógyszeres kezelések is erre a két kategóriára oszthatók, hiszen a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító anyagokat be lehet juttatni a szervezetbe noninvazív úton, vagyis szájon vagy bőrön át, de invazív módszerrel, amikor tűvel vagy egyéb eszközzel be kell hatolni a szervezetbe. Ezeket a gyógyszereket szigorú szabályok szerint juttatják el az érintett ízületbe vagy ideg köré, esetleg centrálisan a gerinc közelébe. A „gerincközeli” gyógyszerelés mindig jó hatásfokú, azonnali eredményhez vezet. Tartós eredményeket viszont a TENS illetve a TENB módszerrel is el lehet érni.

Forrás: www.orvostkeresek.hu

Blokkolt idegrostok
A TENS készülék az érintett idegrostok ingerlésével, egyénre szabott erősséggel, frekvenciával, időtartammal és módban ingerelve ér el kitűnő hatást a fájdalmas, beteg területeken. Két angol tudós 1965-ben publikálta az úgynevezett „kapuelméletet”, melynek lényege, hogy a fájdalomérzetet vezető idegrostok gerincvelői szinten gátolhatók. Eredményes és tartós fájdalomcsillapítást érhető el vele különböző gerinc eredetű betegségekben, főként nyaki és háti szakaszon. Ugyanilyen jó hatású végtagfájdalmakban, ízületi és csont eredetű fájdalmakban, ideggyöki és ganglionok okozta gyulladások, sérülések miatti problémáknál. A módszer használható még különböző anyagcsere betegségek következtében kialakult betegségeknél (például köszvény, cukorbaj), csonkfájdalmak, fantomfájdalmak kezelésében, valamint központi idegrendszer betegségei, sérülései miatt kialakult fájdalmak kezelésében. Még az igen kellemetlen és megfoghatatlan herpes zoster (övsömör) okozta fájdalmaknál is hatásos. Kiváló segítség a fogászati és szájsebészeti betegségekhez társuló fájdalmak csökkentésében, valamint daganatos betegségekben is nagy segítséget jelent a beteg életminőségének javításában. A TENB módszerrel elérhető a perifériás idegblokád is, amellyel gátolható a fájdalomvezető idegrostok működése, a blokkolás átmeneti ideje alatt pedig az elviselhetetlen fájdalmak is enyhülnek.