A pszichológus nem tekinthető járványügyi kérdésekben szakembernek, abban azonban megpróbálok Neked segíteni, milyen lépések szükségesek felelősségteljes döntésed meghozatalához. Lehetséges, hogy hónapok óta extra vitaminadagon élsz és szájmaszkkal közlekedsz, az is lehet, hogy nem teszel semmit, de extrém módon szorongsz, s már enyhe rossz közérzet esetén is pánikba esel. Biztonságban érzed magad, mert betartod a kötelező […]
A pszichológus nem tekinthető járványügyi kérdésekben szakembernek, abban azonban megpróbálok Neked segíteni, milyen lépések szükségesek felelősségteljes döntésed meghozatalához.
Lehetséges, hogy hónapok óta extra vitaminadagon élsz és szájmaszkkal közlekedsz, az is lehet, hogy nem teszel semmit, de extrém módon szorongsz, s már enyhe rossz közérzet esetén is pánikba esel. Biztonságban érzed magad, mert betartod a kötelező járványügy előírásokat vagy azt gondolod, soha nem szoktál beteg lenni és most is megúszod. Ha már túl vagy az oltáson, akkor ez az írás nem Neked szól, ám ha döntés előtt állsz, a következőkre érdemes odafigyelned.
1. Próbálj a társadalmi „sokkolásnak” ellenállni.
Az oltás, oltatás körül gerjesztett társadalmi hisztéria, nem kedvez a döntéshozatalnak. A fenyegetés, sokkolás legfeljebb csak a figyelem felkeltésére volt jó, ellenben a döntésedet megnehezíti. Arra gondolj, hogy a szorongás, aggodalmaskodás, csak blokkolja a gondolkodásodat, beszűkíti figyelmedet és megakadályoz abban, hogy ésszerű döntést hozz.
2. Ne stresszelj!
Akár saját magadról, akár kismamaként vagy anyaként gyermekedről gondolkodsz, jusson eszedbe, hogy a tartós szorongás árt a legjobban, mert legyengíti az immunrendszeredet, összezavar, elbizonytalanít.
3. A jelennel foglalkozz!
A szorongás, aggodalmaskodás témáját legtöbbször az eljövendő eseményekről elképzelt fenyegető képek alkotják, például ha fantáziádban önmagad vagy valamelyik családtagodat látod súlyos, „halálos” betegen. Próbálj a jelenben gondolkodni, mert Veled még nem történt semmi rossz, a kontroll a kezedben van.
4. Érzelmeid helyett hagyatkozz a józan eszedre, informálódj!
Gyűjtsd össze a számodra szükséges információkat a betegségről, hallgasd meg az érveket és ellenérveket, mérlegelj és fogalmazd meg kérdéseidet.
5. Idegenek helyett válassz téged ismerő szakembert, akiben megbízol, akit hitelesnek érzel.
Ha megfogalmaztad kérdéseidet, kételyeidet, akkor beszélj olyan szakemberrel – háziorvossal, gyermekorvossal, egyéb szakorvossal – akiben megbízol. Ha ismer téged vagy a gyermekedet, esetleg kezel is, ő személyre szabott tanácsot tud adni.
6. Bízz saját magadban!
Dönts aszerint, amiben leginkább hiszel. Legjobb azt a döntést választanod, amelyik a legtöbb nyugalommal tölt el.
7. Fogadd el, hogy a döntéshozatal több lépésben zajlik!
Nem leszel önmagadhoz vagy elveidhez hűtlen, ha további információk hatására, egy töprengési fázis után, változtatsz a döntéseden.
$video$
 |
 |
 |
 |
 |