A szív és a vérkeringés terhelhetősége fiatal felnőttkorban magasabb intelligenciát, később pedig jobb szociális és gazdasági helyzetet eredményezhet. A Göteborgi Egyetem orvosai több mint 1,2 millió olyan férfi adatainak vizsgálatából következtettek erre, akik 1950 és 1976 között a honvédség szolgálatába léptek. Azok a katonák, akiknek a szíve és vérkeringése jó állapotban volt, nem csak az […]
A szív és a vérkeringés terhelhetősége fiatal felnőttkorban magasabb intelligenciát, később pedig jobb szociális és gazdasági helyzetet eredményezhet. A Göteborgi Egyetem orvosai több mint 1,2 millió olyan férfi adatainak vizsgálatából következtettek erre, akik 1950 és 1976 között a honvédség szolgálatába léptek.
Azok a katonák, akiknek a szíve és vérkeringése jó állapotban volt, nem csak az intelligenciateszteken értek el kedvezőbb pontszámokat, hanem később életük során magasabb végzettséget és jobban fizető állást is szereztek.
A jelenséghez azonban az izmok erejének tulajdonképpen semmi köze: Michael Nilsson medikus szerint a fittség ebben az esetben azt jelenti, hogy jobb a szív- és tüdőkapacitás, így az agy bőségesen jut oxigénhez.
A kutatóknak a PNAS című szaklapban ismertetett tanulmánya szerint a fiatalok képzésük során is profitálhatnak a jó erőnlétből, ezért a testnevelésóráknak nagy jelentőségük van. “Abszolút kötelező tantárgy, ha matematikából és más elméleti tantárgyakból is jól akarnak teljesíteni” – húzta alá Nilsson.
A vizsgálatban 3150 – köztük 1432 egypetéjű – ikerpár is részt vett. Az ő eredményeik azt mutatták, hogy az öröklődés ebben az esetben lényegesen kevesebb szerepet játszik, mint a környezeti tényezők.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |