A kutatók szerint a félelmet gerjesztő emlék felidézése egyfajta időkaput nyit meg az agyban, ebben az állapotban újra lehet írni a történések menetét, majd az új formában visszatárolni. “Mielőtt ismét eltárolódik az emlék, van egy szakasz, amikor nagyon érzékeny a szétrombolásra” – mondta Elizabeth Phelps, a New York-i Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője. Korábbi vizsgálatok […]
A kutatók szerint a félelmet gerjesztő emlék felidézése egyfajta időkaput nyit meg az agyban, ebben az állapotban újra lehet írni a történések menetét, majd az új formában visszatárolni. “Mielőtt ismét eltárolódik az emlék, van egy szakasz, amikor nagyon érzékeny a szétrombolásra” – mondta Elizabeth Phelps, a New York-i Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a félelmet keltő emlékek gyógyszerekkel elnyomhatók, ezek hatása azonban nem tart sokáig. Phelps kutatásaiban patkánykísérletek eredményeit használta fel, amelyekből kiderült, hogy az emlék felidézésekor van egy rövid időszakasz, amikor újraszabható a történet. Ez az érzékeny “időablak” jellemzően az emlék felidézését követően tíz perccel kezdődik és legfeljebb hat óráig tart.
A kutatáshoz önkénteseket toboroztak, akik enyhe áramütést kaptak, miközben egy kék négyzetet mutattak nekik. Egy idő után elég volt a kék négyzet látványa a fájdalmas emlék felidézéséhez.
Az egyik csoportnál tíz perc elteltével egy újabb tanulási folyamatban újra és újra megmutatták a kék négyzetet a teszt alanyainak, ám már áramütés nélkül. A kontrollcsoport tagjainál nem várták ki a tíz percet, mielőtt sokkolás nélkül tették volna ki őket a félelmetes kék négyzet látványának. Egy év elteltével az első csoport tagjainál nem tapasztaltak félelmi reakciókat a kék négyzet látványától, míg a második csoportban lévő embereknél igen. A félelmi reakciókat a bőr fiziológiai jellemzőinek változásával mérték a kutatók.
Phelps úgy véli, hogy tanulmányuk az időablak jelentőségét bizonyítja. Az első csoport tagjainál a fájdalmas emlék felidézése után már biztonságosként sikerült visszatárolni azt, míg a többieknél a rossz emlékkel versengő újat kíséreltek meg létrehozni – sikertelenül. A kutató hangsúlyozta, hogy megállapításukat nem lehet azonnal súlyosan szorongásos betegeknél alkalmazni, további vizsgálatok szükségesek, ám mindenképpen egy új kezelési módszer alapjait jelenthetik.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |