Mi vár rád 2010-ben?

Az év első napja általában újévi fogadalommal indul, pedig már ekkor szembesülhetsz a kijózanító ténnyel: az élet megint csak drágább lett. Többet fizetünk a tömegközlekedésért, emelkedik az üzemanyag ára, megadóztatják a cafeteriát, miközben csökken a táppénz mértéke és a gyes ideje. A válság miatt valószínűleg kevesen számíthatnak fizetésemelésre, jó esetben az adóátalakítások hoznak pár ezressel többet havonta. A változásokat olvasónk, Kökényesi Eszter kommentálja, aki a versenyszférában dolgozik. A fiatal lány egy fővárosi társasházban él párjával, akivel egyetértenek abban, hogy egyelőre nem szeretnének gyereket. És valószínűleg akkor vásárolnak majd autót, ha jön a baba.

Jönnek a jobb adósávok, de megy a cafeteria

Előfordulhat, hogy a januártól esedékes fizetésemelkedést ezúttal nem a munkáltatódnak, hanem az átalakított adórendszernek köszönheted. Igaz, nem mindenki ért egyet a szuperbruttósítás bevezetésével (az adó alapja a 27 százalékkal növelt bruttó bér lesz), viszont tény, hogy jövőre a személyi jövedelemadó sávhatárainak és adókulcsainak átszabásával valamivel többet viszünk haza. Most már biztos, hogy 5 millió forintig 17 százalékos személyijövedelemadó-kulccsal számolnak, efelett pedig 32 százalékkal. Ennek azonban ára van, mégpedig a cafeteria megadóztatása. Ha a munkahelyeden részesültél béren kívüli juttatásban, akkor jövőre várhatóan jóval kisebb értékben adja a munkáltató, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem jutsz hozzá, mivel 25, illetve 97,87 százalékos adót vetettek ki rá. A népszerű üdülési csekket, a melegétkezési utalványt, a helyi utazási bérletet és iskolakezdési támogatást, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetéseket 25 százalékos járulék terheli. Adómentes marad az internetutalvány, azonban valószínűleg nem adnak majd a cégek hidegétkezési, ajándék- és kultúrautalványt, mivel azokat 97,87 százalékos adóteher sújtja. A mostanában tombolni kezdő influenzajárvány önmagában is elég nagy csapás, igyekezz elkerülni, mert ha ágynak dőlsz tőle, még anyagilag is rosszul jársz. Sokan csak a téli betegszabadság idején szembesülnek ugyanis azzal, hogy kevesebb táppénzt utal a munkáltató, mint korábban, bár 2009. augusztus 1-jétől él az új szabályozás, miszerint csökkent a táppénz mértéke. Kétéves (folyamatos) munkaviszony esetén a napi átlagbér hatvan százaléka üti a markod, ha rövidebb a jogviszony, akkor mindössze ötven százalékot folyósítanak. Pályakezdőként tehát egyszerű meghűlés miatt nem érdemes táppénzre menni. A munkáltató átal fizetett betegszabadság (a betegség első 15 napjára) a fizetés 80 százalékáról 70-re csökkent.

Vélemény
Eszter: „A jelenlegi gazdasági helyzetben sokan már azzal is elégedettek, ha megmarad az állásuk, fizetésemelésről álmodni sem mernek. Ezért jó ötletnek tartom, hogy átszabták az adósávokat, mivel úgy számoltam, ha nem is emelik a fizetésemet, jövőre mindenképpen többet viszek haza. Annak viszont nem örülök, hogy megadóztatják a cafeteriát, mivel a cégemnél jelentős juttatási csomaggal támogatnak, de így fogalmam sincs, mire számíthatok jövőre. Remélem, nem vonják meg a béren kívüli juttatásokat, legfeljebb csak csökkentik az adó mértékével. Majd kiderül januárban.”

Mérlegelj, ha babát tervezel

A jövő évi változások a gyermekvállalást is érintik. Vitát generált az a törvénytervezet, amely szerint a május 1-je után születő gyerekeknél a korábbi három helyett már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély, közismertebb nevén: gyes. Változik a gyermekgondozási díj ideje is, a gyed legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosítási jogviszonyban töltött. A korhatáron utóbbi esetben nem változtattak, legfeljebb a kicsi kétéves koráig jár. A többgyermekes családoknak pedig azért nem lesz könnyebb, mert jövőre a családi pótlék összege nem változik, ráadásul a folyósítási korhatárt 23-ról 20-ra csökkentették. Ráadásul idén szeptember 1-jétől a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá válik, vagyis adót nem kell utána fizetni, viszont előfordulhat, hogy miatta a jövedelem magasabb adókulcs alá esik. Szerencse, hogy ezen fele-fele arányban osztoznak a szülők, az egyedülállóknak pedig a családi pótlék 50 százalékáról kell nyilatkozniuk, ha nem teszik meg, akkor 36 százalékos adóelőleget vonnak le az összes jövedelmükből.
Vélemény
Eszter: „Nálunk egyelőre nem aktuális a gyerektéma, de figyelem a híradásokat, és átgondolatlannak tartom a változtatásokat. Szerintem egy kicsinek szüksége van arra, hogy az édesanyja legalább három évig otthon maradjon vele. Nem hiszem, hogy jó megoldás a gyes idejének lerövidítése. Már csak azért sem, mert minél kisebb a gyerek, annál nehezebb újra elhelyezkedni. Nem is beszélve arról, hogy többszörös a túljelentkezés a bölcsődékben, és egy átlagos fizetésből képtelenség megfizetni a bébiszittert. Olyan ez, mint a huszonkettes csapdája. Úgy gondolom, a jelenlegi helyzet abszolút nem ösztönzi a fiatal nőket a gyerekvállalásra.”

Ha van miből, érdemes beruháznod

Ha teheted, várj 2010-ig a lakásvásárlással, ugyanis az adás-vétel illetéke a 4 millió forint feletti rész után az eddigi 6 helyett 4 százalék lesz, viszont 4 millió forintig továbbra is 2 százalék marad. Az alacsony ingatlanárak és az illeték csökkentése tehát a vásárlás mellett szól, viszont ha nincsen elég önerőd, minél előbb nézz utána a lehetőségeknek hitel terén, mivel jövőre várhatóan szigorítják a lakáshitelezés feltételeit. Meghatároznák, hogy adott jövedelem mellett mekkora törlesztőrészlet vállalható, figyelembe véve az árfolyamkockázatból adódó többletterheket. Emiatt valószínűleg a kizárólag fedezetalapú hitelezés ideje lejár, és azok juthatnának kölcsönhöz, akik jelentős önerővel rendelkeznek. Ha megvan a kiszemelt lakásra a pénzed, legfeljebb a január 1-jétől fizetendő ingatlanadó lehet visszatartó erő, amelyet a 30 milliónál értékesebb ingatlanokra vetnek ki. Mértéke 0,25 százaléktól indul, azonban 50 millió forint felett évi 0,5 százalék lesz. Több ingatlan esetén csak akkor úszhatod meg a fizetést, ha az egyiknek az értéke nem éri el 30 millió forintot, a másiknak pedig a 15 millió forintot. Az értékbecslést nem a várható eladási ár figyelembevételével határozzák meg, hanem törvényben rögzítik a lakás fekvése alapján a négyzetméretárat.

A témáról bővebben a Maxima magazin 25. számában olvashatsz!