5 munkahelyi konfliktus – Így kezeld őket!

Bevezető: Egy munkahely könnyen válhat rémálommá, különösen ha tízen-húszan tömörültök egy helyiségben, és mindannyiótok háklis valamire. Ahány ember, annyi szokás – és ez igencsak megnehezíti az együttélést. Hogy kellemesebb légkörben teljen a bent töltött nyolc-tíz óra, összegyűjtöttük a leggyakoribb konfliktusforrásokat, és szolgálunk némi támponttal is arra vonatkozóan, hogyan kezeljétek egymás idegesítő szokásait.

1. Ételszag

Sokan vannak, akik az ebédet nem a közeli étkezdében, hanem a saját asztaluknál szeretik elfogyasztani. Ugye dereng már az a brutális halszag, amit egész nap nem tudtál kiverni sem a fejedből, sem az orrodból, hiába szagolgattad a parfümödet órákon át? A legtöbben ilyenkor csendben tűrik, ahogy gyomruk virgonc ugrándozásba kezd, vagy kínjukban kimennek a friss levegőre sétálni egyet. Ez azonban nem megoldás, sokkal tanácsosabb, ha a kollégával egy hozzá közelebb álló személy lehetőleg négyszemközt közli: jobb lenne, ha ételét ezentúl a konyhában fogyasztaná el. Azt nem kell elárulnia, hogy mindenki rosszul van a szagáradattól, mert ez felesleges kellemetlenkedéseket szülhet. Elég, ha a beszélő a saját nevében hivatkozik arra, hogy már nem bírja a strapát.

2. Ételrendelés

Az étellel kapcsolatban nemcsak a szag, a beszerzés is okozhat idegtépő perceket. Például ha a többiek folyton téged nyaggatnak azzal, hogy rendeld meg kívánalmaikat. Mivel te már regisztráltál, ezért neked az egész csak két gombnyomásba kerül, külön-külön viszont hosszadalmas és jóval bonyolultabb az eljárás – hangzik az érvelés. A kollégák ennek megfelelően nap mint nap jönnek a kis listájukkal, te pedig megcsinálod, mert belefér – egészen addig, míg egyszer csak elkezd nagyon idegesíteni a dolog. Ha eljutsz erre a pontra, nyugodtan mondj nemet. Nem fognak megutálni ezért, zabosak sem lesznek rád. Na jó, talán abban a pillanatban egy kicsit igen, de ha elmagyarázod, mi a helyzet, akkor meg fogják érteni. Ha nagyon jó fej akarsz lenni, akkor ráérő idődben csinálj nekik egy külön regisztrációt közös felhasználónévvel és jelszóval, így bárki bármikor rendelhet – és innentől nekik is csak két gombnyomásba kerül a beszerzés.

3. Telefonálás

A munkahelyeken egyáltalán nem ritka, hogy a kollégák magán- és céges ügyeiket is az asztali telefonról intézik. Felhívják aput, anyut, az éppen aktuális pasit. A telefonálásért senki sem szól, hiszen mindenki csinálja, és ettől nem lesz kevesebb egyikőjük sem. Ugyanakkor vannak, akik még ezt is idegtépően oldják meg: kiabálnak, ordítanak, mintha süket lenne a másik fél. Órákig ecsetelik magánéletük részleteit, az iroda pedig azon imádkozik, hogy a hívott fél minél előbb javasolja, inkább egy kávé mellett beszéljék meg a történet második felét. Ha kevésbé sértődékeny a munkatárs, akkor a további esetek elkerülése érdekében lehet cukkolni a hallottakkal, így elképzelhető, hogy legközelebb már diszkrétebb lesz. Ha érzékeny lelkületű kollégáról van szó, akkor viszont halkan kell figyelmeztetni: mivel hangosan beszél, a többiek nem tudnak tőle dolgozni.    

4. Világítás

Az óraátállítás következményeként sokszor már a délutáni órákban fel kell(ene) kapcsolni a villanyokat. Ez újabb ütközési pont lehet a munkahelyi együttélésben. Kapcsoljuk, ne kapcsoljuk? Ezt kapcsoljuk, azt kapcsoljuk? Komoly problémák ezek – viccelődhetnénk, pedig tényleg előfordul, hogy a kollégák ezen vesznek össze. E kérdésben a többségnek kell döntenie. Ha a munkatársak zömét zavar a fény, akkor muszáj sötétben kuksolni. Ha valaki ezt nem bírja, szerezzen be egy asztali lámpát. Ebbe már senki nem köthet bele, hiszen hogy mit csinál a privát szférájában, az magánügy.   

5. Fűtés

Itt a tél és a fűtési szezon, na meg az újabb problémák. „Húzzuk feljebb a fűtést!” – követelik a fázós kollégák, ti pedig megteszitek, pedig már pólóra vetkőzve is izzadtok. Ebben az esetben három dolog jöhet szóba. Az egyik, hogy hívtok egy fűtésszerelőt, aki megbirizgálja úgy a kapcsolót, hogy azt ne tudjátok 25 fok fölé tekerni. Ez azonban eléggé kivitelezhetetlen, mivel a vezetőség előbb-utóbb úgyis kihívja a saját mesteremberét, aki visszacsinálja az egészet, és kezdődhet minden elölről. Sokkal célravezetőbb, ha beszereztek takarókat, amit a reszketők maguk köré tekerhetnek, megelőzve a fagyhalált. Viszont ez is problémás, hiszen mi van, ha nem tetszik nekik a szín, vagy egyszerűen csak szeretnének a saját ruhájukban, pokróc nélkül üldögélni a gép előtt? Talán a legjobb, ha megpróbáltok közösen egy olyan hőfokot beállítani, ami nagyjából mindenkinek megfelel – és onnantól ők vegyenek fel egy vastag pulcsit, ti pedig hagyjátok otthon a bundabugyit, mert felesleges.

A témáról bővebben a Maxima magazin 2. számában olvashatsz!