Előbb a lányok Szakértők szerint a kisgyermekek átlagosan 10-11 hónapos körük körül mondják ki az első szavakat, 2-3 éves korukra pedig mintegy 300 szót, közük mellékneveket és szószerkezeteket használtak. Egy, a brit I CAN jótékonysági szervezet megbízásából készült felmérés szerint azonban a brit gyerekek jelentős, mintegy 4 százaléka tölti be úgy harmadik életévét, hogy még […]
Előbb a lányok
Szakértők szerint a kisgyermekek átlagosan 10-11 hónapos körük körül mondják ki az első szavakat, 2-3 éves korukra pedig mintegy 300 szót, közük mellékneveket és szószerkezeteket használtak. Egy, a brit I CAN jótékonysági szervezet megbízásából készült felmérés szerint azonban a brit gyerekek jelentős, mintegy 4 százaléka tölti be úgy harmadik életévét, hogy még egyáltalán nem beszél. Az ezer kisgyermekes szülő megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint a fiúk körében kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy a gyerek nem kezd el három éves kora előtt beszélni, mint a lányok esetében. Ugyanakkor a kutatás szerint ennek előfordulása arányában a dolgozó és otthon lévő szülők gyermekei között nem mutatható ki szignifikáns különbség.
Anya, apa, cica, nem
Szintén a lányok elsőbbségére világított rá a YouGov kutatása, amely szerint kilenc hónapos koruk elérése előtt a lányok 34, a fiúk 27 százaléka mondja ki első szavait, míg egy éves korára a lányok 20, a fiúk 16 százaléka képes egyszerűbb szókapcsolatokat alkotni. A több mint ezer 1 és 7 éves kor közötti gyermekekkel rendelkező szülők megkérdezésével készült kutatás szerint átlagosan hatból egy szülő tapasztalt beszédfejlődési nehézségét, de ez az arány a fiús szülők esetében négyből egy. A kutatás szerint egyébként a brit szülők 95 százaléka emlékszik gyermeke első szavára. A legtöbb gyermek valamely szülője nevét mondta ki először. Az anya, apa és ezek becézett formái mellett sokan a cica, autó vagy nem szavakat használták, de előfordult olyan is, hogy a kicsi a sör, bigyó vagy porszívó szavak angol megfelelőjét mondta ki elsőként.
A gyermek egyéni fejlődésétől is függ, hogy mikor szólal meg
Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese a hír kapcsán hangsúlyozza, a nyelv használata olyan velünk született készség, amit legtöbb más ilyen készségünkhöz – például járás – hasonlóan elsősorban az érés, másodsorban a használat alkalma, kontextusa befolyásol. Annak, hogy egy gyerek mikor kezd el beszélni, igen széles határok között mozog a toleranciája, és ha egy gyerek csak három éves korában jut el az elméje érésének arra a fokára, hogy megszólal, abból semmi nem következik a majdani nyelvi készségének színvonalára.
– Az régen ismert, hogy vannak összességében hangsúlybeli eltérések az elmeműködés főbb jellegzetességeiben nemek szerint, de ennek eltúlzásától is óvnék mindenkit. Ezen jellegzetességek között ott találjuk a nyelvi készséget is. Tehát érdekes az eredmény, de nem annyira új, és semmiképpen nem indokol messzemenő következtetéseket – kommentálja a hírt a szakértő, aki, álláspontjának alátámasztásra még egy szakállas viccet is hozzátesz…
– A kis lord megszületik, szépen cseperedik. Már elmúlt egy éves, de nem beszél. Cseperedik tovább, egyébként minden rendben van vele, de még mindig nem beszél. Két éves korában elkezdik specialistákhoz vinni, azok vizsgálják agyba-főbe, de semmi rendellenességet nem találnak. A gyérek szépen nő, de nem beszél. A szülők feladják, beletörődnek. Már bőven elmúlt 4 éves, amikor egy nap a családi reggelinél megszólal: „Ez a tojás büdös” Család döbbenten néz, elejti a kanalt, lélegzet bennszakad, majd körbeugrálják boldogan: „Kisfiam, te tudsz beszélni?!” „Persze, hogy tudok” „Akkor eddig miért nem szólaltál meg?” „Mert nem volt büdös a tojás!”
Forrás: az ELTE TÁTK hírlevele
 |
 |
 |
 |
 |