A Columbia Egyetem kutatói 1700 kanadai felnőtt boldogságának mértékét osztályozták 1995-ben. Egy évtized alatt 145 embernél jelentkeztek szívproblémák, a boldogabbaknál kisebb arányban, mint a kevésbé elégedetteknél. Karina Davidson kutatásvezető azt javasolja, hogy ha valaki természete szerint nem elégedett ember, akkor is tegyen úgy, mintha boldog lenne, mert jót tesz vele a szívének. A boldogság skálája […]
A Columbia Egyetem kutatói 1700 kanadai felnőtt boldogságának mértékét osztályozták 1995-ben. Egy évtized alatt 145 embernél jelentkeztek szívproblémák, a boldogabbaknál kisebb arányban, mint a kevésbé elégedetteknél.
Karina Davidson kutatásvezető azt javasolja, hogy ha valaki természete szerint nem elégedett ember, akkor is tegyen úgy, mintha boldog lenne, mert jót tesz vele a szívének.
A boldogság skálája ötfokozatú volt a felmérésben, azaz 1-től 5-ig osztályozták a részt vevő emberek megelégedettségének mértékét. Minden egyes fokozattal 22 százalékkal kisebb valószínűséggel jelentkeztek szívproblémák a vizsgálatban szereplőknél.
Mint Davidson elmondta, a boldogabb embereknek nagyobb eséllyel volt az életvitele is egészségesebb. A kutató szerint az eredmény hátterében eddig nem ismert genetikai összefüggés is lehet a megelégedettség és a szívproblémák között. Szakértők már korábban jelezték, hogy egyes negatív érzések, a stressz és a depresszió növelik a szívkockázatot. Stresszhatás alatt például sok esetben olyan hormonok szabadulnak fel, melyek károsítják a szív izomzatát.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |