A szója izoflavonokat tartalmaz, melyek növényi ösztrogének, és a humán ösztrogén hormonhoz hasonlóan rákellenes tulajdonságaik lehetnek a hormonszinttől függő ráktípusoknál, például az emlő- vagy a prosztatadaganatoknál – jegyzik meg az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban közzétett cikkükben a szerzők. Simazu Taicsi, a tokiói Nemzeti Rákkutató Központ munkatársa csapatával 36 ezernél több japán férfi […]
A szója izoflavonokat tartalmaz, melyek növényi ösztrogének, és a humán ösztrogén hormonhoz hasonlóan rákellenes tulajdonságaik lehetnek a hormonszinttől függő ráktípusoknál, például az emlő- vagy a prosztatadaganatoknál – jegyzik meg az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban közzétett cikkükben a szerzők.
Simazu Taicsi, a tokiói Nemzeti Rákkutató Központ munkatársa csapatával 36 ezernél több japán férfi és 40 ezernél több japán nő követéses vizsgálatát végezte el. A résztvevők életkora 45 és 74 év között volt és a tanulmány kezdetekor nem diagnosztizáltak náluk rákos betegséget.
Az adatgyűjtés indulásakor – 1995 és 1999 között – felmérték az emberek életmódját, étkezési és dohányzási szokásait, orvosi kórtörténetét, majd 11 éven át követték nyomon egészségüket. A tüdőrák előfordulása viszonylag kicsi volt: a férfiak között átlagosan minden 75. esetben, a nők körében pedig minden 225 esetből egyszer diagnosztizálták a 11 év alatt.
A 13 ezer, soha nem dohányzó férfit aszerint is csoportokba osztották, hogy mennyi szóját fogyasztottak. Kiderült, hogy azok körében, akik sok szóját ettek, jóval kisebb arányban fordult elő tüdőrák. Minden tényezőt figyelembe véve, körülbelül a fele volt a tüdőrákos esetek aránya a legtöbb szóját fogyasztó csoportban, mint azoknál, akik a legkevesebb szóját ették. A nők esetében a kutatók nem tudtak használható következtetéseket levonni a szójafogyasztás és a tüdőrák kapcsolatáról az előfordult daganatos esetek kis száma miatt.
A tanulmány nem tért ki sem a passzív dohányzás hatására, sem az izoflavonok étrendkiegészítőként való alkalmazására. A szakemberek ezért úgy vélik, még nincs elegendő adat arra, hogy az étkezési szokások megváltoztatására vonatkozó következtetéseket vonjanak le, ehhez további, több országban lefolytatott vizsgálatok szükségesek.
Forrás: MTI