Az utrechti egyetemen folyó kutatások célja az volt, hogy tanulmányozzák az egyes probiotikus baktériumok preventív hatását a magzatkorban lévő és a már megszületett, magas allergia-kockázattal rendelkező gyermekeknél. Egy duplavak, véletlenszerű, és placebo-kontrollált vizsgálatsorozat kapcsán in-vitro kísérletekben kiválasztott probiotikus baktérium-mixtúrát adtak a magas rizikócsoportba tartozó magzatokkal terhes nőknek. Magas rizikócsoportnak a családban halmozódó allergiás betegségeket tekintették. […]
Az utrechti egyetemen folyó kutatások célja az volt, hogy tanulmányozzák az egyes probiotikus baktériumok preventív hatását a magzatkorban lévő és a már megszületett, magas allergia-kockázattal rendelkező gyermekeknél.
Egy duplavak, véletlenszerű, és placebo-kontrollált vizsgálatsorozat kapcsán in-vitro kísérletekben kiválasztott probiotikus baktérium-mixtúrát adtak a magas rizikócsoportba tartozó magzatokkal terhes nőknek. Magas rizikócsoportnak a családban halmozódó allergiás betegségeket tekintették. A babák a megszületésük után még 12 hónapig kapták ezt a kiegészítést.
Eredményképpen a szülők beszámolóiból kiderült, hogy az első 3 hónap során jóval kevesebb ekcémás megbetegedés történt a kezelt, mint a placebót kapott csoportnál. A szülők által jelzett ekcéma összesített előfordulása egy- és kétéves korban is alacsonyabb volt a probiotikumokat fogyasztó gyerekeknél.
Összefoglalva elmondható, hogy a megválogatott probiotikus baktériumoknak jelentős megelőző hatása van a magas allergia-kockázattal rendelkező gyerekeknél, ami az első 2 évben fenntarthatónak tűnik. És mint előzetes tanulmányokból kiderül, az első három hónap során megszerzett védelem megalapozza az egész életre szóló preventív hatást.
Forrás: a Budai Allergiaközpont közleménye
 |
 |
 |
 |
 |