Brit kutatók hat héten át vizsgáltak olyan számítógép-felhasználókat, akik kognitív képességeik fejlesztése érdekében kapcsolódtak be online szellemi játékokba. Az eredmények szerint azonban a játékosok semmivel sem lettek okosabbak. A szakemberek a BBC adó Bang Goes the Theory című műsorának nézőiből válogattak ki több mint 8600 részvevőt, akiknek életkora 18 és 60 év között mozgott. Az […]
Brit kutatók hat héten át vizsgáltak olyan számítógép-felhasználókat, akik kognitív képességeik fejlesztése érdekében kapcsolódtak be online szellemi játékokba. Az eredmények szerint azonban a játékosok semmivel sem lettek okosabbak.
A szakemberek a BBC adó Bang Goes the Theory című műsorának nézőiből válogattak ki több mint 8600 részvevőt, akiknek életkora 18 és 60 év között mozgott. Az alanyoknak heti három alkalommal legalább 10 percen át kellett interneten játszaniuk, hogy fejlesszék memóriájukat, gondolkodásukat és egyéb szellemi képességeiket.
A kutatás részvevőit 2700 olyan emberrel hasonlították össze, akik nem próbálkoztak ilyen megmérettetéssel, de ugyanannyi időt töltöttek a világhálón szörfölve, és általános ismeretekre vonatkozó kérdésekre válaszoltak.
A szakemberek szerint a vizsgálatot lezáró intelligenciateszten a szellemi edzést folytatók semmivel sem múlták felül a világhálón szörfölőket, akik egyes kategóriákban még felül is kerekedtek a “tudós csoporton”. “Ha valaki szórakozásból tölti idejét szellemi játékokkal, az teljesen rendben van. Ha viszont arra számít, hogy általuk nő az intelligenciaszintje, tanulmányunk szerint csalódni fog” – mondta Adrian Owen a kutatás vezetője.
Amerikai szakemberek ugyanakkor úgy vélik, alapvetően elhibázott az a szemlélet, amellyel a brit kutatók közelítettek a szellemi játékok hatásához. Steve Aldrich, a szellemi termékeket gyártó Posit Science vállalat igazgatója szerint a játékok bizonyítottan fokozzák az agy erejét. “A britek következtetése nagyjából olyan, mintha azt mondanák: nem tudok lefutni egy mérföldet négy perc alatt, épp ezért lehetetlen megcsinálni” – fejtette ki a szakember, akinek játékfejlesztéseiben amerikai egészségügyi intézmények is közreműködtek.
A brit kutatóktól és az amerikai játékgyártótól egyaránt független Art Kramer pszichológus és idegtudományi professzor szerint a játékok leginkább akkor segíthetnek – például az idősebb korosztály esetében -, ha azok összefüggnek a való világgal, következésképpen az alkalmazók ténylegesen kamatoztathatják tudásukat.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |