Honnan jön a hang? Normális esetben az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, amely tisztítja, szűri és felmelegíti azt. Ha azonban ezt a rendszert, vagyis az orrlégzést valami gátolja, kénytelenek vagyunk szájon át lélegezni. A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja hozza létre. […]
Honnan jön a hang?
Normális esetben az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, amely tisztítja, szűri és felmelegíti azt. Ha azonban ezt a rendszert, vagyis az orrlégzést valami gátolja, kénytelenek vagyunk szájon át lélegezni. A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja hozza létre. Ugyanis mivel alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak, a ki-be áramló levegő mozgásba hozza a lágy szöveteket. A fő probléma ezzel az, hogy a gátolt orrlégzés miatt horkolás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó belégzési szünetek jelentkeznek. Vagyis az alvó személy egy pillanatnyi szünet után (ez akár 1 perces is lehet) hirtelen levegő után kezd kapkodni, amely erős horkolásnál komoly alvási zavarokhoz, például alvási apnoéhoz vezethet.
Miért veszélyes az alvási zavar?
Az éjszakai légzéskimaradás (apnoé) önmagában nem életveszélyes állapot, azonban hosszútávon súlyos következményei lehetnek. Mivel ugyanis kimaradáskor a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalin szint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Éppen ezért történik az, hogy hosszabb kimaradás után a horkoló szinte felugrik és kapkodva vesz levegőt. Ez az éjszakai kis stresszreakció pedig hosszú távon is magasabb vérnyomáshoz vezet, ami a szívinfarktus és a szélütés egyik kockázati tényezője. – mondja dr. Augusztinovicz Mónika.
Egy amerikai tanulmány szerint az apnoéban szenvedőknél az infarktus kockázata negyvenszer nagyobb, mint az egészséges embereknél. De nem is kell ilyen messze menni ahhoz, hogy belássuk, az ilyen módon zavart éjjeli alvás milyen nappali hatásokat eredményez:
– fizikai és szellemi fáradtság
– magasabb vérnyomás
– szívritmuszavar
– érzékszervek tompulása
– csökkenő szexuális vágy
– pszichés problémák
Egy vizsgálat szerint a horkoló vagy alvási apnoében szenvedő személyek ötször több balestet is okoznak – nyilván a tartós fáradtság és a koncentrálási nehézségek miatt. A horkoló mellett alvó házastársak károsodásai leginkább az alváshiányban és ennek következtében kialakuló problémákban jelentkeznek.
Okok a háttérben
– Gyermekkorban az esetek nagy részében megnagyobbodott garat és/ vagy orrmandula okozza a horkolást, amit a megfázás vagy az arcüreggyulladás csak fokozhat. Ha eltávolítják a mandulákat, sokszor nem csak a horkolás rendeződik, de a nappali teljesítmény, a hangulat, sőt akár a magatartás is jó irányba változhat. Vagyis ha egy gyerek hetente 3-4 éjszaka horkol, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.
– Egyes kutatások azt igazolják, hogy az asztma és az allergia is kétszeresére növeli a horkolás esélyét, már csak a gátolt orrlégzés miatt is.
– A terhesség során szintén előfordul horkolás, különösen a harmadik trimeszterben, mivel a súlygyarapodás és a has mérete megnöveli a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomást.
– Az orrsövényferdülésnek és az orrpolipnak is gyakori következménye a horkolás.
A horkolást fokozhatja:
– Gyengébb izomtónus
Idővel mindenképpen gyengül az izomtónusunk, így a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a horkolás megjelenésének.
– Elhízás
Súlyos esetben zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, ráadásul a vastagabb nyak szűkíti a levegőjáratot. A kevés mozgás miatt a szövetek és az izomtónus is ernyedtebb lesz.
– Alkohol, késői evés
Mindkét esetben a szokottnál hamarabb és nagyobb mértékben lazulnak el a szövetek. A garat falainak összepréselődésével pedig elkezdődik a horkolás.
– Dohányzás
A dohányosoknál gyakoribb a szájon át történő légzés, valamint a folyamatosan irritált garat-, gége- és orrnyálka duzzadása miatt nagy a valószínűsége a horkolásnak.
Megoldás: szakorvosi módszerek és életmódváltás
A fül-orr-gégész speciális vizsgálatok után állítja fel a diagnózist, és tesz javaslatot a kezelésre. Ez végső soron akár sebészi beavatkozás is lehet, például az orrpolipok eltávolítása, nyelvgyök eltávolítása vagy megkisebbítése, vagy a lágy szájpad megkisebbítése.
Ezen kívül a jó eredmény érdekében szükség van a józan belátásra és az életmódváltásra: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz.
Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu
 |
 |
 |
 |
 |