Vigyázz, támadnak a vírusok!

A vírus továbbra is támad, idén sem ússzuk meg a szezonálisinfluenza-járványt, és egyre terjednek a gyógyszereknek ellenálló szuperbaktériumok is. Ráadásul nemrég a malária európai felbukkanásáról is cikkeztek. Dr. Berencsi György virológus segítségével kihámoztuk, mi van a hírek mögött.

1. Milyen járványokra számíthatunk az őszi-téli hónapokban?

A H1N1 és a szezonális influenza mellett már most járványt okoz a humán parvovírus, ami főleg a kismamákra veszélyes, és nincs ellene védőoltás. Cseppfertőzéssel terjed, leginkább gyerekek kapják meg. „Pofonütött gyerek szindrómának” is hívják, mivel általában semmi egyéb bajt nem okoz, mint hogy kipirosodik tőle a gyerekek arca. Viszont ha egy kismama kapja meg, akkor a méhlepényén át bejuthat a vírus az anyaméhbe, ahol megöli a vörösvértesteket termelő sejteket, és ez a baba halálát is okozhatja.

2. Kell a védőoltás?

Hogy beadatod-e magadnak az influenzák elleni védőoltást, az a te döntésed. A virológus mindenesetre azt tanácsolja, hogy mindenki oltassa be magát, mert csak így lehet igazán hatékonyan védekezni a vírusok ellen. Dr. Berencsi Györgytől megtudtuk, hogy tavaly 106 ember halt meg azért, mert nem, vagy nem időben oltatta be magát. Sokan az oltás elleni érvként hozzák fel, hogy higanyt tartalmaz. A virológus szerint viszont ez olyan kevés, hogy ennél többet beszívunk, ha például összetörik a lakásban egy lázmérő. Novembertől kapható lesz az új, háromkomponensű oltóanyag, amely a H1N1 mellett a két szezonális influenzavírus ellen is véd.

3. Jó a tavalyi H1N1 elleni oltóanyag?

Egyértelműen igen – mondja dr. Berencsi György. Bár folyton a vírus mutálódásáról hallani, a virológus megnyugtat: a vírus külső része, ahova az ellenanyag tapad, semmit sem változott, tehát a vakcina ugyanúgy hatásos ellene. „Ha mutálódik egy vírus, az olyan, mintha elforgatnánk egy Rubik-kockát – magyarázza a virológus. – Az ellenanyag csak az „elforgatás” előtti változatot ismeri, ezért a megváltozott vírus ellen nem hat. Így viszont, hogy a H1N1 csak a belsejében mutálódott, a változás teljesen közömbös az ellenanyag szempontjából.”  Magyarországon az emberek fele még egyáltalán nem találkozott a H1N1-gyel, a vírusnak ezért esze ágában sem volt jelentősen megváltozni. Szóval ha már beoltattad magad, akkor több mint egy évig védett vagy. Annak érdemes újra beoltatnia magát, aki valamilyen krónikus betegségben szenved vagy várandós.

4. Veszélyes az influenza a fejlődő magzatra?

Az influenza olyan vírus, amely nem tud átkerülni a magzatra, viszont a magas láz már veszélyes lehet a babára. Czeizel Endre genetikus kimutatta, hogy az influenzajárványok idején várandós nők gyerekei között négyszer-ötször valószínűbben alakult ki születési rendellenesség, mint általában.

5. Mik azok a szuperbaktériumok?

A szuperbaktériumok nem azért „szuperek”, mert erősebbek vagy veszélyesebbek, mint más baktériumok. Viszont van egy nagy előnyük a többiekkel szemben: nem lehet őket antibiotikummal legyőzni, ugyanis ellenállóvá váltak velük szemben. Ez pedig elég nagy probléma, hiszen gyakorlatilag sehogy sem védekezhetünk ellenük. Azért terjednek egyre inkább az egész világon, mert nem megfelelően használjuk az antibiotikumokat. Az orvosok sokszor olyankor is felírják őket, amikor más megoldás is lenne, a betegek pedig nem megfelelően szedik be a gyógyszert. Hogy felhívják a figyelmet erre a világméretű problémára, az Európai Unió országaiban minden év november 18-án Európai Antibiotikum Napot tartanak.

+ 1. Magyarországon is lehetnek trópusi járványok?

Nagyon úgy tűnik, hogy vége annak az időszaknak, amikor maláriáról vagy nyugat-nílusi lázról csak a trópusi országok kapcsán hallhattunk. Egyre többen utazgatnak szerte a világban, és néha a szuvenírekkel együtt egy jó kis vírust is hazavisznek. Pedig egy kis odafigyeléssel mindez megelőzhető lenne. A malária kórokozója egy egysejtű élőlény, amely ellen védőoltás ugyan nincs, de van számos gyógyszer, amit a kiutazás előtt, közben és után kell szedni. Ha a turisták csak ennyit megtennének, máris nem hordoznák a vírust egyik országból a másikba. Az utazók nemtörődömsége mellett a globális felmelegedés a másik ok, ami miatt ezek a vírusok már Európában is megjelentek. A maláriát ugyanis szúnyogok terjesztik. Ha megcsípnek egy maláriás embert, majd utána egy másikat, akkor átadhatják neki a vírust. A malária is és a nyugat-nílusi láz vírusa is csak akkor szaporodik a szúnyog testében, ha a hőmérséklet 20 fok felett van. Ha ennél hidegebb van, akkor a szúnyog nem fertőz. A globális felmelegedés miatt viszont már sok helyen – így Magyarországon is – nem ritka az olyan meleg, hogy akár heteken keresztül is fertőzőképes a szúnyog. Most is van néhány nyugat-nílusi vírussal fertőzött beteg Magyarországon – tudtuk meg dr. Berencsi Györgytől –, de járványtól nem kell tartani.

A cikk folytatását keresd a Maxima Magazin 22. számában!