1. Miért fontos számunkra a víz? Egy felnőtt ember szervezete átlagosan 60 százalék vizet tartalmaz. A víz nem csak testünk egyik nagyon fontos alkotóeleme, hanem rengeteg biokémiai folyamatban is igen nagy szerepe van. Segíti a vérkeringést, szabályozza a vér összetételét, részt vesz a megfelelő vérnyomás biztosításában, valamint az emésztési és felszívódási folyamatokban, de segít szabályozni […]
1. Miért fontos számunkra a víz?
Egy felnőtt ember szervezete átlagosan 60 százalék vizet tartalmaz. A víz nem csak testünk egyik nagyon fontos alkotóeleme, hanem rengeteg biokémiai folyamatban is igen nagy szerepe van. Segíti a vérkeringést, szabályozza a vér összetételét, részt vesz a megfelelő vérnyomás biztosításában, valamint az emésztési és felszívódási folyamatokban, de segít szabályozni testhőmérsékletünket is.
2. Hogyan és mennyi folyadékot veszítünk egy nap?
Kétféle vízvesztéssel kell foglalkoznunk. Állandó vízvesztés a párolgás, a széklet illetve a vizeletürítés, változó pedig az izzadás, amit a hőmérséklet, és más külső tényezők befolyásolnak. Ezeken a módokon egy nap nagyjából 2-2,5 liter vizet veszítünk, amiben még nincs benne az izzadás, ami rendkívüli körülmények között akár plusz egy liter is lehet. Persze ilyenkor nem csak a víz mennyisége a fontos, hanem a benne lévő só és más ásványi anyagok is, melyek nélkülözhetetlenek szervezetünk működéséhez.
3. Mennyi vízre van szükségünk?
A víz a legjobb és legegyszerűbb folyadékpótló. Nincs benne kalória, azonban fontos ásványi anyagokat tudunk pótolni vele, melyek távoznak szervezetünkből. Egy átlagos szervezetnek naponta nagyjából 2-2,5 liter folyadékra lenne szüksége, extrém esetben ennél jóval többre. Ennek körülbelül kétharmadát kellene ivással pótolni, a maradék egyharmadot pedig táplálékainkból kell fedeznünk, amire legjobbak a zöldségek és a gyümölcsök. Legjobb, ha a napi folyadékszükséglet nagy részét vízzel pótoljuk.
4. Jó a csapvíz?
A csapvizet fizikai és kémiai tisztítófolyamatoknak vetik alá. Bár tisztítás után visszamaradhat benne fertőtlenítőszer, azonban szigorúan szabályozzák, hogy literenként mennyi klór vagy más fertőtlenítő anyagot tartalmazhat. Magyarországon nagyon jó minőségű az ivóvíz. Persze utólagos szennyeződés előfordulhat, de a legnagyobb problémát inkább a vízvezetékek rossz állapota okozza.
5. Ásványvíz vagy forrásvíz?
Egyre több helyen találkozhatunk az ásványvizek mellett forrásvizekkel is, de sajnos nem mindenki tudja, mi a különbség a kettő között. A legnagyobb különbség a minőségi szabályozásban van. Ásványvizek esetében ez nagyon szigorú, több pontnak is meg kell felelniük, például csak védett felszín alatti rétegből származhatnak, és kinyert állapotukban teljesen tisztának kell lenniük. A forrásvizek sokkal kevésbé kötöttek, például csak annak kell megfelelniük, hogy szennyeződésmentes forrásból kell származniuk, és a felszín alól, de nem kell védettnek lennie. A forrásvizek általában a csekély ásványi anyag tartalmú vizek közé tartoznak, ami nagyban eltér a minőségi ásványvizektől.
6. A jó ásványvíz mennyi ásványi anyagot tartalmaz?
Az ásványvizeket három csoportba osztják ásványi anyag tartalmuk alapján. Nagyon csekély ásványi anyag tartalmú víz, amelyikben kevesebb, mint 50 mg/l az ásványianyag-tartalom, csekély az, amiben kevesebb mint 500 mg/l, és gazdag az, amelyikben több mint 1500 mg/l. Jó minőségű, egészségünkre jó hatású ásványvíznek azok minősülnek, melyek ásványianyag-tartalma több mint 500 mg/l. Ez az adat minden ásványvíz címkéjén rajta kell, hogy legyen, így vásárláskor le tudod ellenőrizni, hogy megfelelő-e amit a kosaradba teszel.
Nézd meg jobban – válaszd a minőséget!
 |
 |
 |
 |
 |