A modern étrendek legújabb kémiai elemzése azt mutatja, hogy az ősember kevesebb húst fogyasztott, mint hittük
A modern étrendek legújabb kémiai elemzése azt mutatja, hogy az ősember kevesebb húst fogyasztott, mint hittük.
Az American Journal of Physical Anthropology novemberi számában megjelentő eredmények magyarázatot adhatnak arra, miért véli úgy sok régész, hogy az ősemberek a kalória nagy részét sovány húsokból vagy halakból nyerték, pedig a mai embert valósággal megmérgezné egy ilyen fehérjedús étrend. „Ha a korai régészeti elméleteket megnézzük az étrenddel kapcsolatban, nagyon sok állati fehérjéről számolnak be, amit azonban nagyon nehéz fiziológiai alapon megmagyarázni” – állítja a tanulmány vezetője, Tamsin O’Connell, a Cambridge-i Egyetem kutatója. „Mi úgy véljük, hogy az állati fehérje összességében nem játszott ilyen jelentős szerepet az étrendjükben.”
Az ősember által fogyasztott hús mennyiségét a régészek az alapján tudják megállapítani, hogy a fehérje az egyetlen makrotápanyag, amely tartalmaz nitrogént. Az egyes élelmiszerek különböző arányban tartalmaznak nehéz és könnyű nitrogénizotópokat, így a kutatók a nehéz és a könnyű nitrogénizotópok arányának mérésével a megkövesedett csontokban rekonstruálhatják az ősi étrendet egy adott ökoszisztémában. A szervezet azonban inkább a nehéz nitrogénizotópokat raktározza el, ezért a kutatók számításaikat egy meghatározott arány szerint igazítják, hogy számításba vegyék ezt a tendenciát. E számítási minta szerint azonban az ősember étrendje 60-80 százalék fehérjét tartalmazott, melynek többsége állati forrásból származott. Ez azért is furcsa, mert a mai ember étrendje legfeljebb 45 százalék bármilyen forrásból származó fehérjét tartalmaz. O’Connell ezen ellentmondásnak köszönhetően fogott gyanút, és azt feltételezte, hogy a számítási minta azért lehet hibás, mert az eredetileg nem ember-, hanem állatkísérleteken alapult.
A kutatócsoport emberi vérminták segítségével aprólékosan rekonstruálta az alanyok szokásos étrendjét, pontosan megmérték, mennyit ettek egy héten, és mintákat vettek az egyes ételekből. Az élelmiszerekben és a vérmintákban lévő nitrogénizotóp-arányok összehasonlításával pontos becslést kaptak arról, mennyi nehéz nitrogénizotópot raktároz az emberi szervezet, amit aztán kivetítettek az emberi hajra és csontra is.
A szakértők azt állítják, hogy a körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt élt első gazdálkodók fehérjebevitelének legfeljebb 40-50 százaléka származhatott állati forrásból. Étrendjük körülbelül a mai indiai és kínai farmerekéhez hasonlíthatott. A paleolit vadászó-gyűjtögető emberek is kevesebb húst fogyasztottak. A kutatók úgy vélik, hogy az állati fehérje jelentősége összességében alacsonyabb, és ez különösen igaz a neolit gazdálkodók szempontjából. Ez pedig azt jelenti, hogy ők az étrendjükben az állati és a növényi fehérjék jobb egyensúlyát alakították ki.
Forrás: Medipress
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |