Mi véd a petefészek-daganat ellen?

Ennek ellenére Angliában az elmúlt évtizedben 20 százalékkal csökkent az ilyen tumorok száma. Dr. Demjén László nőgyógyász a betegségről, az okokról és az megoldási lehetőségekről beszélt.

A nehéz diagnosztizálás ellenére javuló adatok

A National Cancer Intelligence Network beszámolója szerint az elmúlt 10 évben ötödére csökkent Angliában a petefészekrák miatt előforduló halál előfordulása. Míg 2001-ben 100 000 nőből 11.2 nő halt bele a betegségbe, 2010-ben ez „csak” 8.8 volt ez az arány. Ez nagyon jó hír, hiszen Angliában ez az ötödik leggyakoribb daganatfajta a nők közt. Sajnos a petefészek tumort nem csak diagnosztizálni, de kezelni is nehéz, épp ezért fontos minden ezzel kapcsolatos kutatás, új felismerés.

– A jóindulatú tumorok általában nem okoznak súlyos tüneteket, bár ha nagyra nőnek, az alhas feszülését, valamint szorulásos panaszokat, gyakori vizelési ingert eredményezhetnek. A rosszindulatú daganatok a fenti tüneteken kívül kifejezett fájdalommal, puffadással, teltségérzéssel járnak, később pedig ezekhez társulhat a legyengülés, a fogyás, sőt akár alsó végtagi trombózis is – ismerteti Dr. Demjén László. – Ha felmerül a petefészek-daganat gyanúja, a tumort műtéttel el kell távolítani, hiszen csak szövettani vizsgálattal dönthető el biztosan, hogy rosszindulatú-e az elváltozás. Ha a beteg a menopauza közelében van, vagy már nem szeretne gyermeket, jellemzően a méhet és a másik oldali petefészket is ki szokták venni. A műtét után következik a kemoterápia, amellyel az esetlegesen bent maradt tumorsejtek is elpusztíthatók. Egyes esetekben sugárkezelés is szükségessé válhat. A betegek utánkövetése a daganat kiújulásának felismerése miatt nagyon fontos.

Korszerű kezelések a csökkenés hátterében

A kutatás a túlélési esélyek növekedését is kimutatta, hiszen a betegséget legalább egy évvel túlélők aránya 57-ről 73 százalékra nőtt, öt év múlva ugyanez az arány 44 százalékra emelkedett a 33 százalékról. Ennek okai valószínűleg a felismerés és a kezelés lehetőségeinek javulása, hiszen mind a monitorozás, mind a műtéti- és a kemoterápiás kezelések is fejlődtek.

Mindazonáltal az esélyek a kor előrehaladtával romlanak, Angliában például a 2009-ben diagnosztizált betegek fele 60 év feletti volt, és a daganat miatt elhalálozottak 80 százaléka is ebből a korcsoportból került ki. Szembetűnő, hogy míg a 15-39 év közti betegek 84 százaléka 5 évvel a felismerés után is életben volt, míg 85 évesen ez az arány már csupán 14 százalék.

A fogamzásgátlók is védenek

A felmérésekből kiderül, hogy a petefészekrák előfordulása a ’80-as évektől nagyjából stagnál, csupán az utóbbi évtizedben mutatkozott csökkenés. A tudósok szerint bizonyítható, hogy ezen daganattípus összefügg a évek során jelentkező peteérések számával – minél nagyobb a szám, annál inkább nő az esély a petefészekrákra. Vagyis minden, ami leállítja a peteérést – tehát a terhesség, a szoptatás, a korai menopauza, és a fogamzásgátló tabletták is – csökkentik a rizikót.

Dr. Demjén László szerint azonban mind a fogamzásgátlás, mind a menopauza korszakában fontos a nőgyógyásszal való egyeztetés, a megfelelő eljárások, megoldások kiválasztása, a rendszeres szűrés jelentőségét pedig nem lehet eleget hangsúlyozni.

Fotó: Profimedia – Red Dot