A következő generáció legyőzheti az allergiát?

Mínusz 5 kg egy hét alatt!

Fantasztikus nyeremények egy kattintásra!

Prof. Nékám Kristóf allergológusa, a Magyar Allergia Szövetség elnöke szerint a változás kulcsa a prevenció, az allergiás menetelés megelőzése.

2001-ben jelent meg „Az allergiás társadalom” című írása, melyben az allergiás betegségeket a következő két évtized legnagyobb társadalom-egészségügyi kihívásaként említi. Az allergia fogalmával akkoriban, laikusként még csak ismerkedtünk, az érintettek száma is alig érte el a fél milliót. Hogyan változott ez a szám az eltelt évek alatt?

Az elmúlt időszakban a betegek arányának további emelkedése tapasztalható, a statisztikák szerint ez a szám hazánkban jelenleg megközelíti a hárommilliót. A jelenség nem egyedi, az Egészségügyi Világszervezet szerint a helyzet a jövőben tovább romlik, 2025-re becsléseik alapján a világ lakosainak 50%-a lehet majd allergiás. Az ezredforduló környékén még felmerült annak lehetősége, hogy az allergiások arányának növekedése csak a diagnosztikai fejlődésből adódik, de ma már világossá vált, hogy a betegszám emelkedése nem pusztán az egyre hatékonyabbá váló vizsgáló eljárások következménye.

Miért van egyre több allergiás beteg hazánkban és világszerte?

Az EFA (Európai Asztmás és Allergiás Betegek Szervezeteinek Szövetsége) fogalmazta meg talán elsőként az allergiáról, hogy az “social disease” – az egész társadalom betegsége. Ez azt jelenti, hogy a betegség meg jelenése nem kizárólag az egyéntől függ, hanem szoros kapcsolatban áll a környezetével, a társadalommal is, amiben él. Az allergia a modern kor betegsége, életkörülményeink döntő szerepet játszanak kialakulásában. Megfigyelések hosszú sora támasztja ezt alá – némelyik száz évnél is régebbi. Farmer életmódot folytató családokban például alig fordul elő allergiás betegség, de igaz ez azokra a nem-Nyugati életmódban élő társadalmakra is, ahol 20-30 évvel ezelőtt az allergiás megbetegedések 1-2%-os gyakorisággal fordultak csak elő. Indusztrializálódásuk fokával párhuzamosan azonban növekedni kezdett az allergiás megbetegedések aránya, megközelítve az európai értékeket.

Létezik-e megoldás az allergia ellen, vagy a tendencia megállíthatatlan?

Az elmúlt bő egy évtized során nemcsak a civilizációs életkörülményeinkből fakadó ártalmak és így az allergiás betegek aránya nőtt, de emelkedett a betegség megelőzését és gyógyítását célzó kutatások, intézkedések száma is. A helyzet súlyosságát felismerve az elmúlt tíz évben született például törvény a parlagfű irtásának szabályozásáról. Az internet terjedésével a betegek szélesebb körből informálódhatnak a betegség megelőzéséről, kezelési lehetőségeiről. Változtak a csecsemő hozzátáplálásának szakmai ajánlásai is, kiemelt helyet foglal el itt is az allergia prevenció szerepe. Új lehetőségek nyíltak a kezelésben is, ma már egyre elterjedtebb az immunterápia, ami jelenleg az egyetlen tartós megoldást nyújtó kezelési mód allergia ellen. A korunkra jellemző építészeti megoldások az allergiák megjelenésének szempontjából újabb kihívást jelentenek, mind gyakrabban találkozunk újépítésű otthonokban is a magas páratartalom, a házipor atka allergia problémájával és penész megjelenésével. Ma már erre is léteznek mérési módszerek és eszközök, amelyek segítségével az otthoni környezet allergénmentessé tehető. A betegség megfékezésében azt gondolom, hogy továbbra is a kulcs az információ. A megelőzés kapcsán mindig a következő generációra kell, hogy gondoljunk, az ő esélyeiket már az első hónapokban rontani lehet a hajlam fel nem ismerése, a szülő felvilágosításának elmaradása vagy annak hatástalansága által.

Mit tehet a szülő az allergia megelőzésének érdekében?

Az allergia öröklődése kapcsán tudnunk kell, hogy csak a hajlamot adjuk tovább, a környezeti tényezők azok, amelyek döntően befolyásolják, hogy a gyermeknél jelentkeznek-e valamilyen formában a tünetek. Ismert az allergiás menetelés fogalma, mely alatt az allergiás tünetek életkoronként eltérő megjelenés formáját értjük. Ez a folyamat az első, amit egy allergiaszegény társadalom érdekében el kellene kerülni, hogy a következő generáció egészségét jó eséllyel megőrizhessük. A megelőzés lépéseit magukban foglalják a csecsemőtáplálás fontossága mellett a terhesség alatti dohányzás és más allergizáló tényezők visszaszorítását, a házipor- és atkaszegény gyermekszobák kialakításának ismeretét épp úgy, mint a betegség tüneteinek idejében történő felismerését. A szakemberek részéről pedig összefogásra van szükség, hiszen az allergiás betegségek felismerése és kezelése komplex folyamat, sok esetben több szakma szoros együttműködésével valósul meg.

Fotó: Profimedia – Red Dot