Számos olyan orvosi tévhit él a köztudatban, amelyről nemhogy a páciensek, de még maguk az orvosok sem tudják az igazságot.
Legalábbis ezt állítja Robert A. Kornfeld, amerikai ortopéd szakorvos. A harminc éve praktizáló szakember a The Huffington Post hasábjain rántotta le a leplet 4 olyan egészségügyi mítoszról, amelyről nem is gondoltad volna, hogy tévhit.
A gyulladás rossz
Az emberek úgy nőnek fel, hogy azt hiszik, a gyulladás rossz, mivel fájdalmat és rossz közérzetet okoz, tehát kezelni kell, valamint minél hamarabb megszüntetni. Azt azonban nem árt tudni, hogy a gyulladás az immunrendszer direkt válasza, amelyet azért alkotott meg a természet, hogy méregtelenítse, helyrehozza és védelmezze a problémás szöveteket. Ha valamilyen gond lép fel a szervezetben, az immunrendszer azonnal felismeri azt, és a helyzet orvoslására a szervezet az elsődleges gyulladás állapotába kerül. Ebből az ember semmit nem érez, nincsenek tünetek, fájdalom, duzzanat, bőrpír vagy láz. Ha a probléma súlyosabb, vagy gyorsabban lép fel – ún. akkut trauma -, akkor a szervezet saját védelme érdekében a másodlagos gyulladással felel, amelyet bizony már mi is megérzünk, az előbb említett tünetek formájában. A gyulladás tehát egy logikus és jó dolog, hiszen a test így próbál meg harcolni a különböző betegségek ellen, tehát Dr. Kornfeld szerint a gyulladás megszüntetése helyett el kellene viselni azt, és hagyni, hogy a test legyőzze az adott problémát.
A genetikailag kódolt betegségek elkerülhetetlenek
A tudomány mai állása szerint számos betegség öröklődik családon belül, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek mindenképpen előjönnek az egyén élete során. A szakértő szerint ebben az esetben már születésünktől kezdve szenvednünk kellene az adott betegségtől – ez természetesen a nem veleszületett problémákra vonatkozik -, és egy egész életen át tartana. Mivel ez általában nem így van, felmerül a kérdés, hogy bizonyos öröklött betegségek miért jönnek egyszer csak elő életünk bizonyos szakaszában? A probléma megértéséhez tudnunk kell, hogy a kórt hordozó génekből nem minden esetben lesz betegség, van, amelyik sosem „fedi fel magát”.
A kérdés tehát az, hogy egyes gének minek a hatására fedik fel magukat, elkerülhető-e egyáltalán a folyamat, és így a betegség is? Igen. A degeneratív betegségek okozói a sejteket megtámadó szabadgyökök, vagyis ezeket kell kiiktatnunk a szervezetünkből, hogy elkerüljük a betegséget. Dr. Kornfeld szerint, ha kontrolláljuk a szabadgyökök képződését, a gének szunnyadó állapotban maradnak, és nem válnak kórok okozóivá. A legjobb orvosság pedig az antioxidánsban gazdag táplálkozás, ugyanis az antioxidánsok azok, amelyek semlegesítik a káros szabadgyököket.
Az orvosságok meggyógyítanak
Minden beszedett orvosságot a szervezet méregként észlel, hiszen ezek a gyógyszerek nem találhatók meg a természetben. A méreglöketet hatástalanítania kell a szervezetnek, amely rendkívül megterhelő, különösképpen a vese és a máj számára. A gyógyszerek a fentieken kívül azért is kimondottan károsnak számítanak, mivel mindnek van valamilyen mellékhatása, ugyanis a test kompenzálni próbálja a szervezetbe bevitt orvosságot, így alakulnak ki a mellékhatások. Ez pedig valóságos 22-es csapdája, hiszen a mellékhatásokat gyakran újabb gyógyszerekkel kezelik, így a probléma, és a szervezetbe bevitt méreg mennyisége hatványozódik. A szakember szerint tehát a bogyók nem a betegséget gyógyítják, hanem a tüneteket kezelik.
A csecsemőkori védőoltások teljes védelmet nyújtanak
A csecsemők világrajövetele után amilyen hamar csak lehet, beadják az első oltásokat, annak érdekében, hogy a jövőben védve legyenek számos veszélyes kórral szemben. A gyerekek sokkal gyakrabban kapják meg a legyengített vírusokat, mint ahogy az életben kapnák el a betegségeket. A statisztikák szerint a védőoltások ellenére előfordulhatnak komoly betegségek, de ezek kialakulásának esélye jóval kisebb, mintha nem lennének védőoltások, és ezek segítségével megelőzhetők a komoly járványok is.
 |
 |
 |
 |
 |