Egy-egy nagy szerelmet követő szakítás után hányszor érezzük úgy, hogy majd’ bele halunk a fájdalomba, és rengetegszer panaszoljuk el szeretteinknek, barátainknak, mennyire fáj a szívünk, sőt sokszor még valódi fizikai tüneteket, betegségeket is produkálhat a kínlódó szervezetünk. Lehet, hogy minderre eddig csak legyintettél, pedig most már biztos, hogy nem nyafogásról van szó: a visszautasítás valódi fájdalmat okoz.
Doktor úr, az ön szíve sosem fáj?
Hányszor eszünkbe jut nagyanyáink nagy slágere egy-egy szerelmi csalódást követően. És meglehet, dúdoltad is többször ilyenkor, de eddig még sosem gondoltál bele, hogy ez nemcsak lelkileg, de fizikailag is a véres valóság lehet. Pedig így van, és ezt amerikai kutatók derítették ki, akik olyan emberek agyát vizsgálták képalkotó eljárással, akiknek nemrég ért véget a kapcsolatuk.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában legutóbb közzétett tanulmányból kiderül, hogy a tudósok 40 önkéntes agyi aktivitását vizsgálták, akikkel a megelőző hat hónap során szakított a szerelmük. A vizsgált csalódott szerelmesek valamennyien azt jelezték, hogy nagyon erősen elutasítva érezték magukat. Az önkéntesek agyi aktivitásának változását funkcionális mágneses rezonanciás berendezéssel négy különböző helyzetben követték nyomon. Az elsőben korábbi partnerük fényképét nézték és a szakításra gondoltak, a másodikban azonban egy barátjuk képét nézték és egy vele kapcsolatos pozitív élményükre gondoltak, míg a következőben karjukat enyhe, kellemesnek számító meleg érte, míg az utolsó szituációban ez a meleg annyira fokozódott, hogy az már fizikai fájdalmat okozott ugyan, de sérülést nem.
A Columbia Egyetem munkatársa, aki egyben a tanulmány társszerzője, a kísérlet kapcsán elmondta, kiderült, hogy az első és az utolsó, azaz a két negatív tartalmú helyzet beindította az egymást átfedő agyterületek aktivitását. Igazolást nyert, hogy az abból eredő érzelmi stressz, hogy elveszítjük az általunk oly annyira szeretett személyt, valódi fizikai hatással is lehet az emberekre. „A mostanihoz hasonló vizsgálatok eredménye hozzájárulhat, hogy a kutatók olyan módszereket dolgozzanak ki, melyekkel az elutasításra és a veszteségre érzékeny embereket segíthetik” – vélekedik Edward Smith.
Ameddig pedig ezek a szerelmi csalódásra megoldást hozó módszerek napvilágot látnak, nem árt, ha egy-egy újabb románc kialakulásakor eszünkbe idézzük az A. E. Bizottság örökművét, mely jó előre figyelmeztet a gyakran rossz befejezésre, hogy aztán csak magunkat okolhassuk, ha a figyelmeztetés ellenére mégis szerelembe esünk: „Már megint itt van a szerelem, már megint izzad a tenyerem…”
Fotó: Profimedia – Red Dot