Védőoltás nem csak a babáknak kell

Talán még rémlenek a napok, amikor osztályoddal a védőnő vagy az iskolaorvos elé járulva megkaptátok a soron következő oltásotokat. Akkor még nem neked kellett erről gondoskodni, nem árt azonban észben tartani, hogy a kötelező oltásokon túl, egészséges felnőttként is szükséged lehet védelemre.

Fiatal nőknek érdemes tájékozódni a HPV elleni oltásról, mellyel a méhnyakrák előzhető meg. Ezen kívül nem kötelező, de elérhető oltás a következő betegségek ellen is: hepatitis A és B, influenza, pneumococcus, meningococcus (agyhártyagyulladás), kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás, bárányhimlő, vagy a 10 évente esedékes tetanusz emlékeztetőoltás.

Külön kategória, mikor olyan egzotikus helyre mész nyaralni, ahová ajánlott, sőt akár az adott ország által előírt védőoltások vannak. Ezekről a Nemzetközi Oltóközpont honlapján találsz információt.

Miért fontos?

Fészek? Nyáj? Hogy jön ez ide? Az állatvilágból kölcsönzött fogalmakat a szakértők az oltások által kialakult védettség leírására használják. Például ha a családban, környezetedben idős ember, krónikus beteg, kismama vagy újszülött van, őket is véded, ha nem fertőzöd meg őket mondjuk egy kiadós influenzával. Neked valószínűleg csak futó kellemetlenség a betegség, náluk viszont komoly szövődményeket okozhat. Ezt a kisebb közösségen belüli védelmet hívjuk fészekimmunitásnak. Ennél is fontosabb talán a nyájimmunitás, mely a társadalom egészére vonatkozik. Ha az emberek nagy többsége be van oltva, az képes visszaszorítani a fertőzések elterjedését, ezáltal azt a kevés embertársunkat is védve, aki valamilyen okból nem oltható (túl fiatal még egyes oltásokhoz, vagy immunrendszerét érintő alapbetegsége miatt).

Nem játék

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból kiderül, hogy jelenleg is csaknem 20 millió gyermek van a világon, akikhez nem jutnak el a védőoltások. Nem csak szegény afrikai gyerekekre kell itt gondolni, például egyik szomszédunk, Ukrajna is érintett a problémában. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok a szörnyű betegségek, melyeket mi már hírből sem ismerünk, még nagyon is léteznek és vissza tudnak térni, ha gyengül a nyájimmunitásunk. Azokban az országokban, ahol nincs a magyarhoz hasonló átfogó oltási rendszer, vagy megerősödtek a tévhitekre alapuló oltásellenes mozgalmak, erre máris látunk példát. Például Spanyolországban 2015-ben bukkant fel újra a torokgyík (diftéria), Romániában pedig most is kanyarójárvány dúl.

A WHO által szervezett Védőoltás Hetének legfőbb üzenetei:

• A védőoltások biztonságosak és hatékonyak.
• Az oltásokkal potenciálisan halálos betegségeket is megelőzhetünk.
• Az oltások jobb védettséget biztosítanak, mintha átesünk a betegségen.
• A kombinált védőoltások is biztonságosak; időt, pénzt és stresszt lehet megtakarítani akár több oltás egyidejű beadásával.
• Ha abbahagyjuk az immunizálást, nem oltunk, az elfeledettnek hitt fertőző betegségek (torokgyík, kanyaró, mumpsz, járványos gyermekbénulás) vissza fognak térni.

Szerző: Guti Eszter, a Centrál Médiaakadémia hallgatója