Egzotikus utazás egzotikus betegségek nélkül

„Ha egzotikus országba szeretnénk utazni, nem csupán a látnivalókról érdemes tájékozódnunk, hanem arról is, hogy milyen körülmények várnak majd ránk. Bizonyos dolgok ugyanis nálunk természetesek, mint például a csatornázás és vízellátás vagy a fejlett egészségügyi ellátás, ám közel sem biztos, hogy egy elmaradottabb országban mindez adott. Ebből következik, hogy az étellel vagy a vízzel könnyen elkaphatunk bizonyos betegségeket. De vannak olyan fertőző betegségek is, amelyeket rovarok vagy más állatok terjesztenek. Tájékozódjunk időben, készüljünk fel az utazásra ebből a szempontból is” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa.

Melyek a leggyakoribb trópusi betegségek?

Vannak olyan betegségek, amelyek ellen gyermekkorunkban megkaptuk a védőoltást, például a kanyaró, mumpsz, tetanusz, gyermekbénulás vagy diftéria. Ezek az oltások azonban nem nyújtanak életre szóló védettséget, ezért nem árt egy emlékeztető oltás utazás előtt. Az éghajlati adottságok és a nem megfelelő higiéniás viszonyok miatt

·     hepatitisz A-val,

·     hastífusszal,

·     szalmonellával fertőződhetünk meg, amelyekért leggyakrabban a szennyezett víz és étel felelős.

Cseppfertőzéssel terjed a gennyes agyhártyagyulladás kórokozója, a kanyaró vírusa és az influenza. A rovarok vagy egyéb állatok által terjesztett betegségek közé tartozik a:

·     malária,

·     sárgaláz,

·     Dengue-láz,

·     Zika-vírus fertőzés,

·     a kullancs-encephalitis vírusa,

·     veszettség.

Jó tanácsok utazóknak:

·     Indulás előtt minimum hat héttel javasolt kezdeni a felkészülést, ugyanis bizonyos védőoltások ennyi idő alatt fejtik ki hatásukat. Bár az internetről számtalan információ begyűjthető, érdemes utazási medicinában járatos szakembert felkeresni, ahol a legfrissebb járványügyi helyzetnek megfelelő felvilágosítást és oltást adják az adott térségbe utazóknak.

·     Bizonyos fertőzések, mint például a malária ellen védekezhetünk gyógyszerekkel, az éjszakai pihenőhely szúnyogmentesítésével (szúnyogháló) és rovarriasztóval. A maláriánál is nagyobb területen honos Dengue-lázat terjesztő, nappal aktív szúnyog csípésének elkerülésére a rovarriasztó és a megfelelő ruházat szolgálhat.

·     Egy egyszerű hasmenés is veszélyes, de mindenképp kellemetlen lehet, amelyet leggyakrabban a nem megfelelő higiénia, szennyezett ivóvíz vagy étel okoz. A félig átsült hús, a nyers zöldség, saláta, a mosatlan gyümölcs, a hosszú ideig tárolt étel lehet a fertőzés forrása. A lemosható, lehámozható gyümölcsök, a frissen főtt ételek biztonságosak.

·     Az utcai étkezdék nem feltétlenül kockázatosak, hiszen Ázsiában a lakosság túlnyomó része így étkezik, de az úszópiacokon való kóstolgatást érdemes elkerülni. Az evőpálca használata és a kézfertőtlenítés csökkenti a fertőzés esélyét.

·     Európa néhány országát kivéve a csapvíz helyett palackozott vizet érdemes fogyasztani, fogmosáskor is azt használni. A szállodák jégkocka-automatája biztonságos, másutt – egyszerűbb kávézókban, büfékben, utcai árusoknál – a hűsítőkben, koktélokban, kávéban felszolgált jégkocka fertőzés veszélyét rejti.

·     Az életvitelt, napi tevékenységet korlátozó hasmenés esetén kérjünk helyi orvosi segítséget. Ők az ott honos kórokozóknak megfelelő kezelést adják.

·      Aki utazása alatt szexuális kalandoktól sem zárkózik el, annak az óvszer használata mellett ajánlott a nemi úton terjedő betegségekről is némi ismerettel rendelkeznie.

·     Vízparton, magaslati régiókban az UVA/UVB sugárzás káros hatása is erőteljesebb. A bőr védelme magas faktorú krémmel, napszemüveg és kalap viselése, a direkt napsütés kerülése a déli órákban mind fontos eszközei a leégés, napszúrás elkerülésének.

Forrás: Budai Egészségközpont