Vírus vagy baktérium?

Akár megfáztál, akár bélpanaszok vagy egyéb problémák gyötörnek, nem könnyű eldönteni, milyen kórokozó támadott meg. A pontos diagnózishoz orvosi vizsgálat szükséges, így célzott kezelést kaphatsz és elkerülöd a téves gyógymódokat.

Egyik pici, másik még kisebb

A baktériumok egysejtű kis lények, mikroszkóp alatt láthatók. Eléldegélnek a levegőben, a vízben, állatok és emberek szervezetében. Nagy részük egyáltalán nem káros, sőt, jótékony hatásuk van az egészségünkre nézve – gondoljunk csak a bélflóra egyensúlyát fenntartó baktériumokra! Néhány fajtájuk azonban súlyos, gyógyszeres kezelést igénylő betegséget okoz.

A vírusok még a baktériumoknál is kisebb élőlények. Velük ellentétben csak élő szervezetben képesek táplálkozni és életben maradni. Sokféle betegséget okozhatnak, ám többnyire akkor, ha az immunrendszerünk meggyengült.

A vírusok és baktériumok terjedésének módja hasonló:

• elkaphatod őket cseppfertőzés útján
• fertőzött emberrel történő csókolózás, szex kapcsán
• fertőzött vízzel, étellel, tárgyakkal való érintkezéssel
• megfertőződött állatok, például rovarok miatt

Jellemzően baktériumok okozzák a tuberkulózist, a tüszős mandulagyulladást, húgyúti fertőzéseket. Vírusok miatt betegedhetsz meg influenzában, felsőlégúti hurutban, torokgyulladásban. Ám néhány betegség, például a hasmenés, egyaránt kialakulhat vírusok vagy baktériumok által.

Milyen tünetekre figyelj?

Pontosan nem tudod megállapítani, hogy bakteriális vagy vírus okozta betegséged van. Néhány tünetet megfigyelve legfeljebb gyanakodhatsz, milyen kórokozóval van dolgod.

Ha torokfájás esetén még megvannak a manduláid, és apró, sárgásfehér pontokat – tüszőket – fedezel fel rajtuk, valószínűbb a baktériumok jelenléte. Ha csupán piros a torkod, és nem fáj kínzóan, vírusokat feltételezhetsz.

Köhögés és nátha esetén a váladék jellegét érdemes figyelned. Míg vírusfertőzésnél átlátszó, hígabb, baktériumos fertőzésnél erősen sárga vagy zöld, sűrű, gennyes, tapadós a váladék.

A láz nem jó jelzésértéket hordoz, mivel vírusos influenzánál is lehet 39 fokos vagy még magasabb lázad, míg egy bakteriális tüdőgyulladásnál lehet, hogy csak hőemelkedésed van. Kezelőorvosod fizikális vizsgálat során, és szükség esetén laboratóriumi tenyésztéssel tudja eldönteni, milyen gyógymódra van szükséged.

Antibiotikum – igen vagy nem?

Régen elavult gyakorlat, hogy bármilyen, lázzal járó betegségre antibiotikumot írtak fel. Ma már csak indokolt esetben alkalmazzák, mivel a vírusokra egyáltalán nincs hatással. Ráadásul, ha feleslegesen, túl gyakran szedsz ilyen gyógyszert, amikor majd valóban szükséged lenne rá, akkor szervezedet már nem fog jól reagálni.

Azonban hiba lenne pusztán félelemből elutasítanod az antibiotikumot, akkor, amikor valóban ez nyújt megoldást. A házi gyógymódok megfelelőek lehetnek egy vírusos megfázás esetén, ám a baktériumokat legtöbb esetben nem pusztítják el. Fontos, hogy mindig pontosan betartsd az előírt gyógyszer szedését. Az antibiotikumot akkor sem szabad a megengedettnél előbb abbahagyni, ha közben már tünetmentessé váltál. Ez visszatérő, makacs betegségeket okozna.

Egy-egy antibiotikumos kezelés alatt és utána néhány hétig érdemes probiotikumot szedned, hogy pótold az esetlegesen elpusztított jótékony baktériumflórát – emésztésed és immunrendszered védelmében.

Fotó: 123RF