Amit a koleszterinről, valamint a telített és telítetlen zsírsavakról dióhéjban tudni érdemes
A szív- és érrendszeri megbetegedések száma igen magas Magyarországon. Az elhízás mellett ez az egyik leggyakoribb egészségügyi problémánk. Mennyivel könnyebb lenne, ha az egészségmegőrzésért és nem a betegség gyógyításáért tennénk meg mindent? A kérdés nemcsak költői…
A magas koleszterinszint kockázati tényező a szívkoszorúér-betegség kialakulásában. Íme néhány fontos tudnivaló a zsírsavak és a koleszterin kapcsolatáról, és néhány hasznos tipp, hogyan csökkenthetjük a koleszterinszintünket.
A koleszterinről
A koleszterin egy szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható, a szállításáért az ún. lipoprotein molekulák felelnek. A lipoproteinekben lévő zsír és fehérje aránya, sűrűsége alapján különböztetjük meg az LDL-koleszterint (alacsony sűrűségű) és HDL-koleszterint (nagy sűrűségű). Szükség esetén a vérképből láthatjuk ezek értékét és egymáshoz viszonyított arányát.
Az egészséges felállás az, ha a normál tartományban van mindkét (HDL és LDL) érték, de a cél a viszonylag alacsony LDL-koleszterin és a magas HDL-koleszterinszint elérése. A fölösleges LDL-koleszterin a vérben feldúsulva az erek falában rakódik le. Ha viszont magas a HDL-koleszterin aránya, akkor ezek a zsírcseppecskék az erekben már lerakódott koleszterint visszaszállítják az érfalból a májba, ahol lebontódik.
Zsírfogyasztásunk
Hazánkban telített zsírsavakból – például palmitinsavból, sztearinsavból – gyakran nagy mennyiséget fogyasztunk, mely főleg a hagyományosan közkedvelt zsíros húskészítményekből (pl. kolbász, raguk, szalámi, szalonna) származik. Telítetlen zsírsavakból – melyek a szív- és érrendszerre kifejtett védőhatásuk miatt érdemelnek említést – viszont kevesebb kap helyet étlapunkon, így ezek mennyiségét érdemes növelnünk az étrendben.
Telítetlen zsírsavak
A telített zsírsavak túlzott bevitele nem ajánlott, míg a telítetlen zsírsavak mértékletes fogyasztása szükséges a szervezetnek. A telítetlen zsírsavak lényeges jellemzője, hogy molekulájuk – a telítettekkel ellentétben – egy vagy több, ún. kettős (azaz telítetlen) kötést tartalmaz. Telítetlen zsírsavak többek között az omega-3, omega-6, omega-7, omega-9, valamint omega-11 és omega-12 zsírsavak is.
Éghajlatunkon telítetlen zsírsavakat elsősorban növényi olajokban találhatunk, így a napraforgóból és repcéből előállított, finomított étolajokban is.
Csökkentsük a koleszterinszintet!
Ahogy már említettük, a magas koleszterinszint a szívkoszorúér-betegség kialakulásában kockázati tényező, ezért csökkentése szerepet játszik abban, hogy megőrizzük szívünk egészségét. Rendszeres mozgással és a kiegyensúlyozott, változatos és egészséges étrenddel, köztük a növényi olajok fogyasztásával sokat tehetünk érte.
Az étrendben a telített zsírsavak telítetlen zsírsavakkal történő helyettesítése bizonyítottan csökkenti a vér koleszterinszintjét. Próbáljuk meg a mindennapi étkezések során a telített zsírsavakat telítetlen zsírsavakkal helyettesíteni. Válasszuk például a Floriol Cardio étolajat, amit úgy alkottak meg, hogy egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban is bővelkedjen. Nagy olajsavtartalmú napraforgóolaj-tartalma egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag, míg repceolajtartalma többszörösen telítetlen Omega-3 zsírsavakkal járul hozzá a szív és érrendszer védelméhez. Változatosan fogyaszthatjuk, akár saláták, öntetek, valamint pácok alapjaként, illetve főzéshez és sütéshez is kiváló.
Azaz együnk „jót, jól és jókor”. Mert a zsírsavak – mértékkel még a telítettek is – a barátaink.
A szervezetünknek szüksége van rájuk, csak az arányokra kell odafigyelni.
 |
 |
 |
 |
 |