A tudósok szerint nemcsak az egészségünket, hanem a bolygónkat is megmentheti, ha így étkezünk.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy az étkezési szokásaink nemcsak a testünkre, hanem a Föld jövőjére is hatással vannak. A planetáris étrend, más néven planetáris egészségi diéta az Egészségügyi és az Élelmiszerkutató Intézetek nemzetközi szakértőinek javaslatára született meg, és célja kettős: meghosszabbítani az emberi életet és csökkenteni az ökológiai terhelést.
A diéta lényege, hogy egyensúlyt teremt az emberi szervezet igényei és a bolygó fenntarthatósági korlátai között. Nem tilt semmit, de a hús- és tejtermékfogyasztást erősen visszafogja, miközben előtérbe helyezi a növényi alapú ételeket: a zöldségeket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat, dióféléket és gyümölcsöket. A javaslat szerint a napi kalóriabevitel mindössze 10–14 százaléka származhat állati eredetű forrásból.
Ezzel az étrenddel nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy a daganatos elváltozások kockázata csökkenthető, hanem az élelmiszertermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás is akár felére mérsékelhető. A Harvard Egyetem kutatói szerint, ha a világ lakossága tömegesen áttérne erre az étrendre, évente több mint 11 millió korai haláleset lenne elkerülhető.
A planetáris diéta nemcsak egészséges, hanem rugalmas is: helyi alapanyagokra épít, így minden kultúrában alkalmazható. Az olaszok például több olívaolajat és zöldséget fogyasztanak, a skandináv országokban inkább a hal dominál, míg Ázsiában a rizs és a hüvelyesek kapnak nagyobb szerepet.
A szakértők szerint az étrend bevezetése nemcsak egyéni döntés kérdése. A fenntartható jövő érdekében át kell alakítani az élelmiszeripart, az agrárpolitikát és az oktatást is. De az első lépés egyszerű: ha a hét legalább néhány napján növényi alapú ételeket választunk, máris sokat tettünk önmagunkért és a bolygóért.
A planetáris étrend tehát nem divat, hanem egy életfilozófia, amely a hosszú, egészséges élet és a fenntartható jövő kulcsa lehet.
 |
 |
 |
 |
 |