Sokan hitték, hogy az almaecet természetes zsírégető, de a tudomány most lehúzta róla a leplet. A korábban idézett kutatás, amely állítólag igazolta a fogyasztóhatását, súlyos hibák miatt visszavonásra került.
Az elmúlt években az almaecet a természetes fogyókúrás módszerek egyik legfelkapottabb szere lett. Számtalan cikk, életmódblog és TikTok-videó hirdette, hogy napi egy kanál almaecet felgyorsítja az anyagcserét és segít leadni a felesleget. Az állítás alapját egy 2024-ben megjelent tudományos tanulmány adta – legalábbis egészen mostanáig.
A szóban forgó kutatást ugyanis visszavonták, miután több szakértő kimutatta, hogy a vizsgálat súlyos módszertani hibákat tartalmazott. A statisztikai elemzések nem voltak megfelelőek, az adatok egy része hiányos volt, és a vizsgálatot nem regisztrálták előzetesen az orvosi kutatások hivatalos adatbázisában. Emiatt más kutatók nem tudták megismételni az eredményeket – márpedig ez a tudományos hitelesség egyik legfontosabb feltétele.
Mit jelent a tanulmány visszavonása?
Ha egy tudományos lap visszavon egy cikket, az azt jelenti, hogy a benne szereplő eredmények nem tekinthetők többé megbízhatónak. Ez nemcsak az adott tanulmányt érinti, hanem azt is jelzi, hogy a média által hangoztatott állítások mögött gyakran gyenge bizonyítékok állnak. A „csodaszer” mítosz így összeomlott: az almaecet nem bizonyítottan segíti a fogyást, és az anyagcserére gyakorolt hatása is minimális.
Almaecet – nem árt, de csodát sem tesz
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az almaecet káros. Mértékkel fogyasztva legtöbbször ártalmatlan, sőt enyhe emésztést segítő hatása lehet, de nagy mennyiségben irritálhatja a gyomrot, károsíthatja a fogzománcot, és bizonyos gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphet.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a testsúlycsökkentés alapja továbbra is az egészséges étrend és a rendszeres mozgás. Nincs olyan ital, tabletta vagy ecet, ami önmagában megoldaná a túlsúly problémáját.
A tudomány tanulsága
A történet jóval túlmutat az almaecet-vitán. Rávilágít arra, hogy a tudományos eredmények nem végérvényes igazságok, hanem folyamatban lévő kutatások részei. Egy-egy hiba vagy új adat bármikor megváltoztathatja az eddigi következtetéseket.
A média azonban gyakran túl gyorsan kap fel egy-egy szenzációs eredményt, és mire kiderül, hogy a vizsgálat hibás, az információ már elterjedt a közvéleményben. Ez hosszú távon az egész tudományba vetett bizalmat is gyengítheti.

