7 kérdés a bélrákról

1. Mennyire gyakori hazánkban a vastag- és végbélrák?

Ma itthon ez a daganattípus jelenti a második leggyakoribb daganatos halálokot. Hazánkban évente körülbelül 8000 új beteget regisztrálnak, de ami még rosszabb adat, hogy évente nagyjából 5000 beteg hal meg a betegség következtében, ami annak tudható be, hogy nagyon kevés az információ a betegséggel kapcsolatban, és nincs megfelelő szűrés program. Fontos tudni, hogy míg Magyarországon csak a betegek 25-30 százaléka éli túl, az USA-ban ez az adat 90 százalék, ami a jó tájékoztatásnak és a szűrésnek köszönhető.

2. Hogyan alakul ki és mik a tünetei?

A vastag- és végbélrák kialakulása egy nagyon hosszú folyamat, ami 10-15 évig tart. A daganatok körülbelül 90 százaléka a vastagbél nyálkahártyáján növekvő jóindulatú szövetszaporulatokból, polipokból alakul át rosszindulatú daganattá. Ezeket a polipokat nevezik daganat megelőző állapotnak, melyek könnyedén eltávolíthatók, megelőzve ezzel a rosszindulatúvá válásukat.

3. Mik a tünetei?

A magas halálozás talán annak tudható be, hogy hosszú ideig nem okoz tüneteket, csak akkor, amikor már előrehaladott állapotról van szó. A már későn jelentkező tünetek sem utalnak egyértelműen daganatos megbetegedésre, összetéveszthetők bármilyen más bélrendszeri problémával. Ilyen tünetek a székelési szokások megváltozása, hasmenés és székrekedés váltakozása, puffadás, hasi fájdalom, fogyás, súlyosabb esetben véres széklet.

4. Kiket fenyeget a betegség?

A legtöbb beteg 50 év feletti, így ez a korosztály veszélyeztetettnek tekinthető, azonban vannak bizonyos rizikótényezők, melyekre nagyon fontos odafigyelni. A betegség nagy százaléka családi halmozódást mutat, tehát öröklődő. További rizikófaktort jelentenek más betegségek, mint a gyulladásos bélbetegségek, polipok, urológiai, emésztőszervi és nőgyógyászati daganatok előfordulása a családban.

5. Van lehetőség szűrésre?

Bár ez az egyik legjobban szűrhető daganatos betegség, hiszen már a daganat megelőző állapot is könnyen felismerhető és gyógyítható, sajnos nincs semmilyen szűrési programunk, ami azt jelenti, hogy csak a tünetek jelentkezésekor, vagyis előrehaladott állapotban kezdenek vizsgálódni. Ahhoz, hogy időben felismerhető legyen a betegség, minden 50 év fölöttinek ajánlatos lenne szűrővizsgálatra mennie. Ha a családban már előfordult a betegség, vagy más rizikófaktornak számító probléma, akkor már korábban is érdemes elvégeztetni a vizsgálatokat.

6. Milyen vizsgálattal szűrhető?

A leghatékonyabb módszer a szűrésre a kolonoszkópia, vagyis vastagbéltükrözés. A módszer képes a teljes vastagbelet vizsgálni, valamint egy időben képes szövettani mintát venni, és a polipokat eltávolítani. Bár nagyon kellemetlen és fájdalmas is lehet, életet menthet. Más szűrő-vizsgálatokkal szemben azonban nagy előnye, hogy mivel a daganat több év alatt alakul ki, átlagos kockázat esetén, ha az első lehet negatív, elegendő tízévente megismételni.

7. Van lehetőség otthon szűrni?

Gyógyszertárakban kaphatók székletvér tesztek, melyekkel a székletben található rejtett vér mutatható ki, ami esetleg a polipból vagy a daganatból szivároghat, azonban ezek a vizsgálatok nem száz százalékos biztonságúak, ugyanis a ezek a vérzések nem folyamatosak, tehát gyakran negatív eredményt adhat a vizsgálat már jelenlévő betegség esetén is.

Fotó: Profimedia.hu