Lélegezz okosan, mert így csökken a stressz, csillapítható a fájdalom, és még sugárzóbb is leszel tőle. Egy kis gyakorlással sokat javíthatsz az életminőségeden!
Olykor érthetetlenül fáradtnak, dekoncentráltnak érzed magad vagy hatalmába kerít a szorongás? Elképzelhető, hogy tüneteid a rossz légzéstechnikára vezethetők vissza. A test pillanatnyi oxigénszükségletét meghaladó légzés áll fenn, amikor a kapkodó légvételekkel csak a felső tüdőlebenyekbe jut elég levegő. Ezáltal a légzés felületessé válik, agyunk kevesebb oxigénhez jut, ez pedig szédüléssel, szórakozottsággal, zavartsággal, fáradékonysággal, koncentráció- és memóriazavarral járhat. Nagy gond azonban, hogy a legtöbb „túllégzőnek” nincs tudomása a bajról vagy éppen teljesen másra gyanakszik tünetei alapján.
Maruscha Magyarossy jógaterapeuta szerint a belégzés az energiabefogadást, az élet felé fordulást jelképezheti, a kilégzés pedig az elengedést. A ki- és belégzés közötti egyensúly így a belső és külső világunk közötti harmóniát tükrözi, vagyis azt, hogy mennyire vagyunk képesek adni és elfogadni. Minél tudatosabban, mélyebben, egyenletesebben lélegzünk, annál gyorsabb az elhalt sejtek cseréje a szervezetben, és annál revitalizálóbb hatású a légzésünk. Így hát nem túlzás azt mondani, hogy helyes légzéstechnikával jelentősen javíthatunk az életminőségünkön!
Légzések és érzések
Légzésünk vall a kedélyállapotunkról is, hiszen érzéseink és légzésritmusunk között is megfigyelhető kapcsolat. A levertséget, az örömöt vagy éppen a félelmet mind külön légzésminták kísérik. A depressziósokra jellemző lehet például, hogy sóhajtanak, majd a kilégzés után hosszabb szünetet hagynak. Amikor idegesek vagyunk, jellemzően kapkodva és felszínesen lélegzünk, amikor pedig átjár minket a boldogság, hosszan és mélyen vesszük a levegőt. Ha nagyon koncentrálunk, visszatarthatjuk a lélegzetünket. A mély légzésre való képtelenség a legnagyobb akadály az érzelmi egészség felé vezető úton. Többek között ez is nyomós indíték arra, hogy növeld a légzéstudatosságod.
Számolj!
A nyugalmi légzés percenkénti 10-14-et jelent. Van, akinél a belégzés tart tovább, másoknál a kilégzés. Érdemes megszámolnod, hányszor veszel lélegzetet percenként. Ha az eredmény jóval több, mint 12 (pánikzavarral küzdőknél a nyugalmi érték percenként akár 28 is lehet!), fordulj nagyobb tudatossággal önmagad felé! A kilégzésnek körülbelül kétszer olyan hosszúnak kell lennie, mint a belégzésnek. A belégzés a lélegzetvétel aktív fázisa, amely a légzőizomzat megfeszülésével jár. A kilégzés a passzív, ellazulási szakasz. A gyakorlásnál figyelj arra, hogy a belégzés 2-3 másodpercig, a kilégzés 5-6 másodpercig tartson.
A helyes légzéstechnika elsajátításával korrigálható a kapkodó légvétel, lecsendesíthető a szapora szívverés, megnyugtatható az idegrendszer. Elsajátítása különösen fontos, ha folyamatos stresszben élsz, ezért nem árt, ha rendszeresen időt szánsz a gyakorlásra.
Gyerekkorban még jól megy
Erős igénybevételnél általában mellkasi légzést alkalmazunk, és automatikusan erre váltunk akkor is, amikor szorongani kezdünk. Átlagos mindennapi tevékenységeknél mind a mellkast, mind a rekeszizmot megmozgatja az egészséges légzés. A hasi légzés elhagyásában a túlzásba vitt divatkövetés is ludas lehet. A feszes, szűk ruhák és övek viselése miatt gyakori légzési hiba, hogy belégzésnél a mellkas ugyan kitágul, ám a has kidomborodás helyett behúzódik, a rekeszizom mozgása korlátozódik, és ez akadályozhatja a hasi légzést.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |