Mediterrán diéta

A mediterrán étrendet a Földközi-tenger környékén élő emberek milliói alkalmazzák. Komoly tudományos kutatások támasztják alá, hogy az ezen étrend szerint étkező emberek körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, mint a más vidékeken élők körében. Az étrend magas flavonoid-tartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkentheti.

A diéta alapjai:
A diéta a bőséges zöldség- (nyersen és főzelék formájában egyaránt) és gyümölcsfogyasztáson, rendszeres tej-, bor-, burgonyafogyasztáson, olívaolaj felhasználásával készült ételeken alapul, de gazdag az omega-3-zsírsavak forrásának számító tengeri halakban és diófélékben is. A mediterrán étrend úgy is megvalósítható, ha ragaszkodunk a hagyományos magyaros konyha ízeihez, bár ilyenkor nyilván nehezebb betartani az alapelveket!

Hogyan kövesd?

• Konyhádban használj extra szűz olívaolajat, és kerüld a zsíros ételeket, valamint a zsír és a vaj használatát! Étkezésedben a mediterrán-étrend követése esetén a növényi eredetű élelmiszerek domináljanak.
• A zöldség és gyümölcsfogyasztás Dél-Európában a magyarországinál jóval magasabb, ami több vitaminnal, rosttal és ásványi anyaggal látja el az ott élőket. Az az egészséges tehát, ha asztalunkra naponta többször is kerül friss zöldség és gyümölcs, lehetőleg minél kevésbé feldolgozott formában. Rendszeresen fogyaszd a hüvelyeseket is!
• A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér és a durumbúzából készült tészta gazdag rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, érdemes tehát főleg ilyet fogyasztanod. A Földközi-tenger vidékén – elsősorban Olaszországban és Spanyolországban – a tészták alapanyaga a durumbúza. Előnyei megkérdőjelezhetetlenek: a durumbúza rosttartalma magasabb, mint a hagyományos búzáé, a vércukorszintet is lassabban emeli, a belőlük készült tésztákba pedig tojást sem kell rakni, így azok koleszterintartalma is nullára csökken.
• A mediterrán étrendben a tejtermékek közül a sajtok fogyasztása hangsúlyos: fontos ezen túl, hogy tej, kefír, joghurt is rendszeresen kerüljön az asztalunkra.
• A sovány húsok és a halak a mediterrán-étrendnek mindennap részét képezik. Segítenek fehérje-, vas- és B12-vitamin szükségletünk kielégítésében, a halak ráadásul az esszenciális zsírsavaknak is jó forrásai. Éppen ezért javasolt, hogy hetente többször is kerüljön az asztalodra ezekből az élelmiszerekből. Ez annál is inkább indokolt, mivel a kutatások egyre inkább amellett szólnak, hogy az egészség megőrzésében és a fogyókúrában mind nagyobb szerepet fognak kapni a halakban megtalálható esszenciális zsírsavak. A gyakori halfogyasztás csökkenti az infarktus előfordulását, amiért valószínűleg a többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak a felelősek.
• A mediterrán étrend része lehet a rendszeres, napi 2-3 dl vörösbor elfogyasztása, melynek flavonoid-tartalma csökkenti az érelmeszesedés előfordulását, így érrendszervédő hatású. Valójában persze nem csak emiatt alacsonyabb a mediterrán területeken a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya: a rendszeres testmozgásnak és az emberek élethez való hozzáállásának is nagy szerepe van ebben. A hazai viszonyokra alkalmazva a mediterrán étrendet, egy ennél alacsonyabb, napi maximum 1-2 dl-es borfogyasztást tartunk megengedhetőnek, de antialkoholistáknak és azok számára, aki ez idáig nem ittak rendszeresen, ez sem előírás, tehát nyugodtan kihagyható az étrendből. Az alkohol energiatartalma a zsírokéhoz közelít, ezért koktélok, tömény italok nem javasoltak ebben a diétában sem, mivel megnehezítik a fogyást.