Sokáig úgy tartották, hogy az Alzheimer-kór legkorábbi tünetei a memóriazavarok vagy a gondolkodási nehézségek. A legfrissebb kutatások azonban egy kevésbé ismert, de annál árulkodóbb jelet emelnek ki: a szaglás romlását. Ez a mindennapokban gyakran észrevétlen változás évekkel megelőzheti a komolyabb kognitív problémák megjelenését, és kulcsot adhat ahhoz, hogy a betegséget idejekorán felismerjük.
A vizsgálatok szerint az Alzheimer korai szakaszában nem az emlékezetért felelős agyterületek sérülnek először, hanem a szaglóhagymát és az agytörzsben található locus coeruleust összekötő idegpályák. Ezek a központok szoros kapcsolatban állnak az érzékeléssel, az éberséggel és a tanulással, így károsodásuk hamar jelet adhat a betegség kibontakozásáról. Az idegsejtek pusztulásában az agy immunsejtjei, a mikroglia játszanak főszerepet: feladatuk normál esetben az elöregedett sejtek eltakarítása lenne, ám téves jelzések miatt egészséges idegkapcsolatokat is lebontanak. A folyamat kulcsa egy foszfatidil-szerin nevű molekula, amely a sejtek felszínére kerülve hibás riasztást vált ki.
A kutatók eredményeiket egereken, Alzheimerben elhunyt emberek agyszövetein, valamint élő pácienseken végzett PET-vizsgálatokkal is megerősítették. Minden esetben hasonló mintázat rajzolódott ki: a szaglásért felelős idegpályák károsodását kóros immunfolyamatok kísérik. Ez a felismerés azért különösen fontos, mert lehetőséget nyithat a betegség sokkal korábbi diagnosztizálására. Míg a memóriazavar és a tájékozódási nehézségek gyakran már előrehaladott stádiumban jelentkeznek, addig a szaglás romlása egyszerű tesztekkel is vizsgálható, így akár a mindennapi orvosi gyakorlat része lehetne.
Világszerte mintegy 55 millió ember él demenciával, és az esetek többségéért az Alzheimer felelős. A szám a következő évtizedekben rohamosan nőhet, ezért minden olyan tényező, amely segíti a korai felismerést, felbecsülhetetlen értékű. A szaglás elvesztése tehát nem csupán kellemetlen öregedési tünet: akár életmentő információt is hordozhat. Ha a jeleket időben észleljük, lehetőség nyílhat arra, hogy a kezelések előbb kezdődjenek, és a betegség lassabban haladjon előre.
 |
 |
 |
 |
 |