Míg a „cukormentes” felirat sokak számára egészségesebb választást ígér, a tudományos eredmények azt mutatják: a mesterséges édesítőszerek nem a gondolatlan áldásai az egészségnek. Sokan mégis biztonságos alternatívaként tekintenek rájuk – vajon jogosan?
A mesterséges édesítőszerek – úgy mint az aszpartám, szukralóz, aceszulfám-K vagy szacharin – már évtizedek óta állnak az élelmiszer-ipar és a táplálkozástudomány figyelmének középpontjában. Egyrészt azzal a céllal, hogy csökkentsék a kalóriabevitelt és segítsék az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a fogszuvasodás kockázatának mérséklését. Másrészt azonban egyre több tanulmány utal arra, hogy ezek az alternatívák „biztonságosak, de nem kockázatmentesek”.
Mi az „igazság”?
1. Rák-kockázat
Az egyik leggyakrabban felvetett félelem: „táplálkozási vegyületként ezek az édesítőszerek rákot okoznak.” Ám az állásfoglalások szerint: az approved édesítőszerek esetén – az előírt napi beviteli határok (ADI) betartásával – nincs megalapozott bizonyíték arra, hogy emberben rákot okoznának. Tehát: a rák-félelem általában alacsonyabb prioritású a jelen tudomány szerint – de ez nem jelenti azt, hogy minden kockázat kizárt lenne.
2. Metabolikus és szív-ér rendszerbeli hatások
Itt már érdekesebb és vegyesebb a kép. Több metaanalízis és longitudinális megfigyelés összefüggést talált a mesterséges édesítőszerek fogyasztása és például a szív- és érrendszeri betegségek vagy a magas vérnyomás, inzulin-rezisztencia kialakulása között. Emellett: a World Health Organization (WHO) 2023-as jelentése szerint a nem-cukor édesítőszerek rövid távon – energia-bevitel csökkentéssel – hozhatnak testsúlycsökkenést, de a hosszú távú testsúly-fenntartás és egészségügyi hatások tekintetében nincs egyértelmű bizonyíték. Ez arra figyelmeztet: ne gondoljuk automatikusan, hogy „mesterséges édesítőszer = egészség”.
3. Bélflóra, étvágy és emésztés
Az is felmerült: az édesítőszerek befolyásolhatják a bélmikrobiomot, az étvágyat, az éhség-telítettség érzést, sőt a glükóz-anyagcserét is. Azonban sok vizsgálat módszertana eltérő, sok az asszociáció, és kevés a valódi ok-hatás vizsgálat. Tehát itt a bizonyíték kevésbé sziklaszilárd.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
-
Ha például egy cukormentes üdítőt választunk azzal, hogy „lelkiismeret-nyugtató” legyen és csökkentsük a kalóriát, az egy lehetséges, de nem feltétlenül garantált előny.
-
Fontos, hogy az édesítő csak egy eszköz – önmagában nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet, a mozgást, a teljes táplálkozási szemléletet.
-
Az is lényeges: az édesítőszerek biztonságosnak tekinthetők az elfogadott beviteli határokon belül, de nem jelentenek „kockázat-mentes” használatot – főleg ha nagy mennyiségben, rendszeresen, egyéb egészségtelen életmóddal párosulva.
-
Egyéni érzékenység is számít: emésztési problémák, bélrendszeri tünetek előfordulhatnak, különösen cukor-alkohol alapú „édesítőknél”.
 |
 |
 |
 |
 |