Rostokat, vitaminokat és értékes növényi vegyületeket is tartalmaz, ezért érdemes rendszeresen helyet szorítani neki az étrendünkben.
A karfiol jellegzetes illata és állaga sokakat elriaszt, pedig rendkívül sokoldalúan elkészíthető zöldség.
A karfiol azok közé az ételek közé tartozik, amelyekről szinte mindenkinek határozott véleménye van. Van, aki rajong a ropogósra sütött rózsákért, más már a főzés közben terjengő illattól is elveszíti az étvágyát. Pedig ez a kissé megosztó zöldség jóval többet tud annál, mint hogy a vasárnapi rántott zöldségtál egyik szereplője legyen.
A káposztafélék családjába tartozó karfiol tápanyagokban gazdag, miközben könnyen beilleszthető egy kiegyensúlyozott étrendbe. Ráadásul sütve, párolva, levesként, püréként és akár nyersen is fogyasztható.
(Fotó: unsplash)
Rostjaival az emésztést is támogatja
A karfiol élelmi rostokat tartalmaz, amelyek fontosak a normál bélműködéshez. A rostok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hosszabb ideig érezzük magunkat jóllakottnak, emellett a változatos, növényi alapanyagokban gazdag táplálkozás a bélrendszer mikroorganizmusainak is kedvezhet.
Érzékeny emésztés esetén azonban a karfiol puffadást vagy fokozott gázképződést okozhat. Ilyenkor nem feltétlenül kell teljesen száműzni az étrendből. Érdemes először kisebb adaggal próbálkozni, és a nyers változat helyett puhára párolva vagy sütőben megsütve fogyasztani.
C-vitamin is van benne
A karfiol egyik értékes tápanyaga a C-vitamin, amely többek között hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, valamint antioxidánsként részt vesz a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmében. A keresztesvirágú zöldségek emellett K-vitamint, folátot, különböző ásványi anyagokat és növényi pigmenteket is tartalmazhatnak.
A hosszú ideig tartó, bő vízben történő főzés során a vízben oldódó vitaminok egy része csökkenhet. Kíméletesebb megoldás lehet a rövid párolás vagy a sütőben sütés. A főzővizet pedig levesekhez, mártásokhoz is felhasználhatjuk.
Jellegzetes illatáért értékes vegyületek felelnek
A karfiolban úgynevezett glükozinolátok is találhatók. Ezek a kéntartalmú növényi vegyületek adják a káposztafélék enyhén kesernyés ízét és főzés közben jelentkező, jellegzetes illatát. A kutatók régóta vizsgálják ezeket az anyagokat és a belőlük keletkező vegyületeket, de fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen zöldségtől sem várható betegségeket megelőző vagy gyógyító hatás.
A legtöbbet akkor tehetünk az egészségünkért, ha nem egyetlen „szuperélelmiszerre” építünk, hanem sokféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és teljes értékű gabonát fogyasztunk.
Nem csak főzelék és rántott karfiol készülhet belőle
A karfiol könnyen unalmassá válhat, ha mindig csak puhára főzve kerül a tányérra. Fűszerekkel és megfelelő elkészítési móddal azonban egészen új arcát mutatja. Olívaolajjal, fokhagymával, pirospaprikával vagy curryporral összeforgatva, majd magas hőmérsékleten megsütve kívül pirult, belül puha lesz.
Készülhet belőle krémleves, sajtos rakott étel, zöldségfasírt vagy könnyű püré is. Aprítógépben morzsásra darálva saláták és köretek alapja lehet, bár nem szükséges mindenáron rizs vagy burgonya helyettesítésére használni.
A karfiol tehát nem csodaszer, de értékes és sokoldalú része lehet a változatos étrendnek. Néha csupán más elkészítési módra van szükség ahhoz, hogy az is megszeresse, aki korábban következetesen a tányér szélére tolta.
 |
 |
 |
 |
 |