Főoldal > PSZICHÉ > Szezonális depresszió: nem csak az őszi rosszkedv állhat a háttérben – így küzdhetsz ellene

Szezonális depresszió: nem csak az őszi rosszkedv állhat a háttérben – így küzdhetsz ellene

depresszióokokősz
0

Írta:

Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik magukat kimerültnek, kedvetlennek és motiválatlannak. De vajon mi történik ilyenkor a szervezetünkben, és hogyan előzhetjük meg, hogy az őszi lehangoltság depresszióvá mélyüljön?

A hidegebb hónapok beköszöntével sokan tapasztalják, hogy nehezebben kelnek fel reggel, állandóan fáradtak, és korábban örömet okozó tevékenységekhez sincs kedvük. A háttérben akár szezonális affektív zavar, vagyis szezonális depresszió (SAD) is állhat.

Az amerikai National Institute of Mental Health szerint ez a depresszió egyik olyan formája, amely rendszerint késő ősszel vagy télen jelentkezik, tavasszal pedig enyhül. A jelenség nem egyszerű rosszkedv: az érintetteknél az alvás, az étvágy, a koncentráció és a társas kapcsolatok is megváltozhatnak.

Így hat a testedre, ha lelkileg kimerült vagy

(Fotó: unsplash)

Valójában ez történik az agyunkban

A kutatások szerint a szezonális depresszió egyik legfontosabb kiváltó tényezője a természetes fény mennyiségének csökkenése.

A kevesebb napfény megzavarhatja a szervezet belső biológiai óráját, valamint befolyásolhatja a hangulatszabályozásban szerepet játszó szerotonin és az alvást szabályozó melatonin működését.

Pszichológiai szempontból az is fontos, hogy ősszel sokan kevesebbet mozognak, ritkábban találkoznak barátaikkal, és több időt töltenek zárt térben. Ez tovább erősítheti az elszigeteltség és a kedvetlenség érzését.

A pszichológiai megközelítés szerint ezek segíthetnek

A szezonális depresszió kezelésében nemcsak a fényviszonyok javítása, hanem a mindennapi szokások tudatos átalakítása is szerepet kaphat.

A NHS szakmai ajánlása alapján érdemes rendszeresen időt tölteni a szabadban, lehetőleg természetes fényben. Már egy rövid délelőtti séta is segíthet a napi ritmus fenntartásában.

A pszichológiai módszerek közül különösen hasznos lehet a kognitív viselkedésterápia. Ennek egyik eleme a viselkedésaktiválás, amely arra ösztönöz, hogy akkor is tervezzünk be örömteli tevékenységeket, amikor éppen nincs hozzájuk kedvünk.

Fontos a rendszeres lefekvési és ébredési idő, a testmozgás, valamint a társas kapcsolatok tudatos ápolása is.

Mikor érdemes szakember segítségét kérni?

Ha a lehangoltság két hétnél tovább tart, a korábbi örömforrások elveszítik jelentőségüket, vagy a mindennapi feladatok is nehézséget okoznak, érdemes pszichológushoz vagy orvoshoz fordulni.

A szakember szükség esetén pszichoterápiát, fényterápiát vagy gyógyszeres kezelést is javasolhat. A fényterápia alkalmazását különösen fontos előzetesen egyeztetni bizonyos szembetegségek vagy bipoláris zavar esetén.

A legfontosabb felismerés, hogy a szezonális depresszió nem akaratgyengeség. A tudatos életmódbeli változtatások sokat segíthetnek, de a tartós tüneteket nem szabad egyszerű őszi fáradtságnak tekinteni.


További cikkeink a témában