Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre kevesebb olyan napsugárzás éri a bőrünket, amely elegendő D-vitamin képződését teszi lehetővé.
Nem feltétlenül kell azonban már szeptember első hűvösebb napján a vitaminkészítmény után nyúlni: Magyarországon az október–március közötti időszak a legfontosabb.
Ezért változik meg ősszel a D-vitamin-ellátottságunk
A D-vitamin különleges helyet foglal el a vitaminok között, mert szervezetünk jelentős részben maga képes előállítani. Ehhez azonban megfelelő intenzitású UV-B-sugárzásra van szükség. Tavasszal és nyáron a szabadban töltött idő sok embernél jelentősen hozzájárul a megfelelő D-vitamin-szint fenntartásához.
Ősszel a helyzet fokozatosan megváltozik. Alacsonyabbra kerül a Nap, rövidülnek a nappalok, többet tartózkodunk zárt térben, és a ruházat is egyre nagyobb bőrfelületet takar. Magyarország földrajzi adottságai mellett ezért a késő őszi és téli hónapokban a napfényből történő D-vitamin-termelés már nem elegendő.
A hazai szakmai ajánlások ezért hagyományosan októbertől márciusig javasolják a D-vitamin pótlását. A Semmelweis Egyetem által ismertetett magyar konszenzus szerint egészséges, normál testsúlyú felnőtt számára ebben az időszakban napi 2000 nemzetközi egység, vagyis NE D3-vitamin lehet megfelelő fenntartó mennyiség.
Ne várd meg, amíg tüneteid lesznek
A D-vitamin-hiány egyik problémája, hogy sokáig nem feltétlenül okoz jellegzetes panaszokat. A súlyosabb hiány hozzájárulhat a csontanyagcsere zavarához és az izomgyengeséghez, de általános fáradtságból önmagában nem lehet megállapítani, hogy valakinek alacsony-e a D-vitamin-szintje.
A vitamin legismertebb és legbiztosabban igazolt szerepe a kalcium- és foszfátanyagcseréhez, valamint a csontok és izmok megfelelő működéséhez kapcsolódik. Éppen ezért nem érdemes csupán akkor foglalkozni vele, amikor már valamilyen tünet jelentkezik.
A szeptember tehát inkább az átmeneti időszak. Ha valaki sok időt tölt a szabadban, és rendszeresen éri napfény, általában nem szükséges már szeptember elején automatikusan elkezdenie a téli pótlást. Október közeledtével azonban már érdemes gondoskodni róla, és a pótlást jellemzően március végéig folytatni.
Nem mindenkinek ugyanannyi az ideális adag
A napi 2000 NE nem univerzális gyógyszeradag minden ember számára. Az életkor, a testsúly, az étrend, bizonyos felszívódási problémák, krónikus betegségek és gyógyszerek is befolyásolhatják a D-vitamin-szükségletet.
Különösen érdemes orvossal egyeztetni idősebb korban, jelentős túlsúly esetén, felszívódási zavarral járó betegségeknél, valamint vese- vagy májbetegség fennállásakor. Igazolt D-vitamin-hiánynál az orvos átmenetileg magasabb dózist is előírhat, de ez már nem azonos a megelőző, fenntartó pótlással.
A „minél több, annál jobb” elv ráadásul itt kifejezetten veszélyes lehet. A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, ezért tartósan extrém nagy adagok alkalmazása a kalciumháztartás felborulásához és akár vesekárosodáshoz is vezethet. A Semmelweis Egyetem szakemberei ezért szintén óvatosságra intenek az önkényesen alkalmazott, több tízezer NE-s napi dózisokkal kapcsolatban.
Az egyszerű válasz tehát: Magyarországon általában októberben érdemes elkezdeni a téli D-vitamin-pótlást, majd márciusig folytatni. Ha viszont valaki igazolt hiánnyal vagy olyan betegséggel él, amely befolyásolja a D-vitamin-anyagcserét, az általános szabály helyett személyre szabott orvosi javaslatra van szükség.
 |
 |
 |
 |
 |