Brit kutatók szerint a nem dúsított növényi tej-, joghurt- és sajthelyettesítők rendszeres fogyasztása csökkentheti több fontos mikrotápanyag, különösen a jód bevitelét. A probléma nemcsak egészségügyi kérdés, hanem az élelmiszeripar számára is egyre fontosabb üzleti és szabályozási kihívást jelenthet.
A növényi tejhelyettesítők tápanyagtartalma nemcsak egészségügyi kérdés: a lassuló piacon a termékpozicionálást és a fogyasztói bizalmat is befolyásolhatja. A brit kutatásról megjelent beszámoló egy, a The Lancet Planetary Health folyóiratban közzétett modellezéses vizsgálat eredményeit ismerteti. Surrey-i és belfasti kutatók növényi italokat, valamint joghurt- és sajthelyettesítőket vizsgáltak, majd azt becsülték meg, hogyan változna a tápanyagbevitel, ha a fogyasztók a tejtermékek egy részét vagy egészét ezekre cserélnék.
A vizsgált termékek 61 százalékát dúsították kalciummal, 46 százalékát B12-vitaminnal. Riboflavint, azaz B2-vitamint csak 19 százalékuk, jódot pedig mindössze 12 százalékuk tartalmazott hozzáadott formában.
A kutatás szerint a tejtermékek egyharmadának lecserélése az Egyesült Királyság vizsgált étrendi mintáiban 9–21 százalékkal csökkentheti az átlagos jódbevitelt. A kalcium, a B2- és a B12-vitamin bevitele is visszaeshet. A teljes átállást feltételező modellben különösen a serdülő lányoknál és a fogamzóképes korú nőknél nőtt az elégtelen bevitel esélye: a serdülő lányok 80 százalékánál elégtelen jódbevitel adódott.
Mindez nem jelenti azt, hogy minden növényi alternatívát választó embernél hiányállapot alakul ki. A dúsítás és a teljes étrend összetétele egyaránt meghatározó, ezért önmagában a növényi tejhelyettesítők fogyasztásából nem lehet következtetni a tápanyaghiányra.
Nem mindegy, mi kerül a növényi tejbe
A „tejmentes” jelölés önmagában nem garantálja, hogy egy termék tápanyagtartalma a tehéntejéhez mérhető. A növényi italok fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalma az alapanyagtól, a márkától és a dúsítás módjától is jelentősen eltérhet.
A brit kormány táplálkozástudományi tanácsadó testületének értékelése szerint a növényi italokra nincs egységes, kötelező minimum tápanyag-összetétel. A szakértők ezért indokoltnak tartanák a tehéntejhez hasonló szintű kalcium-, jód-, B2- és B12-vitamin-dúsítást. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyes termékek között jelentősek az eltérések.
A jód a pajzsmirigyhormonok képződéséhez szükséges, ezért fontos szerepet játszik az anyagcsere és a fejlődés megfelelő működésében. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tájékoztatása szerint Európában a tengeri élelmiszerek, a tejtermékek és a jódozott só a legfontosabb jódforrások közé tartoznak.
A változó étkezési szokások miatt a kérdés túlmutat az Egyesült Királyságon. Az Egészségügyi Világszervezet európai irodája már 2024-ben figyelmeztetett, hogy a tej, a hal és más hagyományos jódforrások növényi alternatívákkal való kiváltása növelheti az elégtelen jódbevitel kockázatát. A szervezet ezért a só és a növényi tejhelyettesítők megfelelő jóddúsításának fontosságát is hangsúlyozta.
A vitaminokkal és ásványi anyagokkal való dúsítás piaci előnyt jelenthet
A Mintel piackutató vállalat adatai szerint a brit tejhelyettesítő-piac értékesítése 2025-ben 3,6 százalékkal, 692 millió fontra emelkedett, miközben a legtöbb szegmensben az eladott mennyiség alig változott. A bővülést főként az infláció hajtotta. Ilyen piaci környezetben felértékelődhet, hogy a gyártók mivel tudják hitelesen megkülönböztetni termékeiket.
A Mintel piaci összefoglalója alapján az ízek és a növényi alapanyagok mellett a tápanyagtartalom és a fogyasztói bizalom is fontos szempont. A kalciumot, jódot, B2- és B12-vitamint egyértelműen feltüntető, megfelelően dúsított termékek magasabb hozzáadott értéket képviselhetnek a fogyasztók szemében.
A dúsítás ugyanakkor többletfeladatot jelent a gyártók számára. Költséget okozhat a vitaminok és ásványi anyagok stabil beépítése, a receptúra ellenőrzése, a címkézés és az engedélyezett tápanyag-állítások kezelése.
Az uniós szabályozás közös keretet ad a vitaminok és ásványi anyagok élelmiszerekhez adására, ám az Európai Bizottság vonatkozó tájékoztatója alapján nincs minden növényi italra automatikusan érvényes, általános dúsítási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a gyártók eltérő összetételű termékeket kínálhatnak, a fogyasztóknak pedig különösen fontos lehet a tápértékjelölések ellenőrzése.
Mire érdemes figyelni a növényi tejhelyettesítők vásárlásakor?
A fogyasztóknak érdemes ellenőrizniük a termékek címkéjét, különösen akkor, ha rendszeresen növényi alternatívákkal váltják ki a hagyományos tejtermékeket. Nem elegendő kizárólag azt megnézni, hogy egy ital zab-, mandula- vagy szój alapú: a hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok mennyisége legalább ilyen fontos szempont lehet.
Várandósság, gyermek- vagy serdülőkor, illetve pajzsmirigybetegség esetén különösen lényeges a megfelelő jódbevitel. Ilyenkor dietetikussal vagy kezelőorvossal is érdemes áttekinteni a teljes étrendet. A jód túlzott bevitele szintén problémát okozhat, ezért a jódtartalmú étrend-kiegészítők önálló alkalmazása nem feltétlenül jelent megfelelő megoldást.
A növényi alapú táplálkozás önmagában nem jelent tápanyaghiányt, de tudatosabb élelmiszerválasztást igényelhet. A brit kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tejtermékek kiváltásakor nemcsak az ízt, az árat és a környezeti szempontokat érdemes figyelembe venni, hanem azt is, hogy a választott alternatíva milyen tápanyagokat biztosít.
Az élelmiszeripar számára pedig a megfelelő vitamin- és ásványianyag-tartalom az íz, az ár és a fenntarthatóság mellett egyre fontosabb versenyszemponttá válhat.
 |
 |
 |
 |
 |