GI diéta

Erre a módszerre esküszik: Kylie Minogue, Naomi Campbell, Kim Cattrall

A diéta alapelve:

Nem akarunk senkit tudományos ismeretterjesztő írásokkal és szakkifejezésekkel terhelni, de a diétával kapcsolatos alapfogalmak megismerése fontos lesz, azoknak, akik ezt a programot választják.

A szénhidrátokról

A szénhidrátok szerkezetük alapján egyszerű, illetve összetett szénhidrátokra oszthatóak fel. Az összetett szénhidrátok több egyszerű szénhidrátból épülnek fel. A szénhidrátok testünk fő energiaszolgáltató vegyületei, glükózként (glükóz=szőlőcukor) elfogyasztva, glükóz-egységekre bontva (keményítő) vagy glükózzá átalakítva kerülnek testünkben felhasználásra.

A szénhidrátokat vércukorszint-emelő tulajdonságuk szerint egy 1-től 100-ig terjedő skálán (glikémiás index) osztályozhatjuk aszerint, hogy a szőlőcukorhoz képest milyen mértékben emelik a vér glukóz-szintjét. Azok a szénhidrátok, amelyek lassabban kerülnek szervezetünkben lebontásra vagy lassabban szívódnak fel, alacsonyabb glikémiás indexűek, míg a gyorsabban felszívódóak magasabb GI-értékűek.

Az ételek és élelmiszerek GI-jét sok minden befolyásolja, így például az, hogy az adott étel milyen és mennyi szénhidrátot tartalmaz. A zsírtartalom is fontos, ugyanis a zsírok lassítják a szénhidrátok felszívódását, az ételek gyomorból történő távozását. A rövid idő alatt magasba szökő vércukorszint gyors és magas inzulinszint emelkedéssel jár, amit a vércukorszint esése és az ezt követően kialakuló éhségérzet kísér. A magas inzulinszint elősegítheti az elhízás kialakulását, hosszú távon károsíthatja ereinket is, ennek kivédése tehát mindenképpen hasznos.

A GI-diéta a glikémiás indexen (GI) alapul, vagyis azon, hogy az egyes élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak vércukorszintünkre. A módszer arra hívja fel a figyelmet, hogyha az alacsony GI-jű étrendet követjük, a szervezetben nem következik be hirtelen a vércukorszint-emelkedés és visszaesés, ez pedig késlelteti az éhségérzet jelentkezését. A magas glikémiás indexű ételek – mint a fehér kenyér vagy a sült krumpli – hirtelen alakulnak glükózzá, ezért fogyasztásuk után gyorsan éhesek leszünk, ráadásul ezekkel nem juttatunk szervezetünkbe elegendő rostot, vitamint és ásványi anyagot sem. A GI-diéta az alacsony és a közepes glikémiás indexű ételeket kombinálja, melyek segítségével kevésbé tör ránk a kontrollálhatatlan farkaséhség, a magas rosttartalmú anyagok bevitelével pedig gyorsul a salakanyagok kiürítése is a szervezetből. A nagyobb rosttartalmú étrend – azon túl, hogy bizonyos daganatos betegségek gyakoriságát is mérsékelni tudja – a kutatások szerint csökkenti az elhízás kockázatát és segíti a testtömeg kontrollálását. Ezért feltétlenül érdemes minél kevésbé feldolgozott növényi eredetű élelmiszereket ennünk!
A táplálékok GI-je magas, ha GI indexük 60-100 közötti, ezeket inkább mellőzd, ha a Gi-diétát választod. A 40 és 59 közötti GI érték közepesnek mondható, ezekből gyakrabban ehetünk, míg az alacsonyabb, 40 alatti GI-jű ételeket-élelmiszereket rendszeresen fogyaszthatjuk.

Betegségek fennállása esetén feltétlenül javasolt szakember (orvos, dietetikus) tanácsát kikérni a diéta alkalmazásával kapcsolatban.

Mire figyelj?

• Sose hagyd el a reggelit, és válassz rostokban gazdag ételeket!
• Minden étkezéshez fogyassz fehérjét, különösen ebédkor. Ha inkább szénhidrátban gazdag az ebéd, az energiaszint jobban lecsökken a délután folyamán.
• Magas GI-jű ételeket – burgonya, fehér pékáruk – csak kis mennyiségben fogyassz. Jó hír viszont, hogy akadnak alacsony GI-jű nassolnivalók, ilyen a dió, a mogyoró, sőt a csoki is, de ezeket is csak mértékkel eheted!
• Este táplálkozz szénhidrátban gazdagon! Ez serkenti a szerotonin-termelést, amire szükséged van a nyugodtabb éjszakai pihenéshez. A diéta során az ebéd és a vacsora felcserélhető.
• Próbálj meg naponta többször, kis adagokat enni! Nincsenek előírt adagok – néhol találsz ajánlott mennyiségeket -, mindenből annyit egyél, amennyi az éhségérzetedet kellően csillapítja!