A böjt az egyik legérdekesebb technika, amellyel életmódunkat alakíthatjuk, egészségünket javíthatjuk. A böjt megtisztít és roborál. Számtalan formája létezik és éppen ezek szélsőségei miatt megoszlanak róla a vélemények. Van, aki veszélyesnek, és van, aki isteni csodának tartja. A böjt egyszerre a test és lélek szere. Lehet vallási célzatú, felkészítő, az ember jellemét, karakterét erősítő és […]
A böjt az egyik legérdekesebb technika, amellyel életmódunkat alakíthatjuk, egészségünket javíthatjuk. A böjt megtisztít és roborál. Számtalan formája létezik és éppen ezek szélsőségei miatt megoszlanak róla a vélemények. Van, aki veszélyesnek, és van, aki isteni csodának tartja. A böjt egyszerre a test és lélek szere. Lehet vallási célzatú, felkészítő, az ember jellemét, karakterét erősítő és pusztán testi indíttatású is. Legjobb, hogyha egyszerre mindhárom aspektus szerepet játszik elvégzésében. Ha szeretnénk eloszlatni a böjt körüli félreértéseket és legendákat, ismerjük meg legfőbb irányzatait, módszereit, és azt is, mit ajánlanak ezzel kapcsolatban a bölcs személyek, az ősi, védikus írások.
A böjtöt sokan, sokféleképpen végzik és végezhetik. Legismertebb és leggyakoribb fajtája a léböjt, amely erőteljes tisztítókúra – és amely éghajlatunkon igazából csak április és szeptember között végezhető, hidegben már megterhelő a testnek. Léböjt-kúrára gyakran akár 1-2 hétre is elvonulnak, noha a valódi kúra csak három napos a szakemberek szerint. Az ennél hosszabban tartó leves és gyümölcslé-kúra már kifejezetten terhelő a szervezetnek. A böjt odafigyelést, tudatos tervezést, a táplálékok előre történő beszerzését vagy annak tervét, rákészülést, majd egyfajta utógondozást is igényel – nem lehet bele fejest ugrani. Ekkor ugyanis legyengülhetünk, fáradtabbak vagy éppen lassabbak lehetünk, nem tudunk olyan jól dönteni és szervezni.
Ennek ellenére hatása már pár nap után érződik, de legkésőbb a visszatáplálás időszakában, amikor visszaszokunk az ételekre, csak talán valamivel kevesebbet és egészségesebben étkezünk. Böjt lehet a vízböjt is, ami egy nullkalóriás étrend, és mint ilyen, valóban veszélyes, a cukor esésével, rosszulléttel járhat, de böjtnek nevezhetjük azt is, hogyha valaki csak szelektálja a táplálékokat és valóban csak néhányféle élelmiszert fogyaszt egy időszakban, pl. csak gyümölcsöt vagy zöldséget.
A böjt szinte minden vallásban és kultúrában is megtalálható. A kereszténységben a Húsvét előtti időszakban 40 napos böjtöt írnak elő, miként az Úr Jézus is 40 napig böjtölt a sivatagban mielőtt keresztre feszítették, de azok a személyek, akik ezt nem tudják tartani, de hívők legalább a nagypénteki böjtnapot beiktatják. Ilyenkor tilos a hús és az alkohol fogyasztása is a keresztény emberek számára. Más vallásokban is megtalálhatjuk a böjt folyamatát. Az iszlám pl. Ramadán hónapban, hasonló hosszúságú böjtöt ír elő, az egyébként sok vidéken igen forró nappali időszakra. A böjt hajnalban, napkelte előtt és napnyugta után megtörhető, sőt ilyenkor kötelező étkezni, vagyis szó sem lehet valós koplalásról! A test tisztítását a lélek táplálása egészíti ki, a hívők többet imádkoznak vagy járnak istentiszteletre.
Néhányan a megtartóztatás folyamatát sajnos koplalásként értelmezik. A folyadéktól való tudatos önmegtartóztatás nagyon veszélyes és helytelen dolog, végzése csak igen rövid ideig javasolt, legfeljebb pár óráig. Hosszabb távon tökéletesen értelmetlen. A böjt célja sok esetben a tudatosság, a jelenlét, önmagunk megacélozása. Nagyon fontos ez magában a vallásos folyamatban is, hiszen az ember ebben az időszakban jobban figyelhet a lelki, szellemi dolgokra, több ideje és energiája jut olvasásra, imádságra, és meg is erősíti az ember akaratát, önbizalmát, valamint elszántságát a hit útján. A böjt eltereli a figyelmet a testről a szellem felé, a belső önvalóra, azáltal, hogy a test profán igényeit leigázva a lélek kezébe kerül az irányítás.
A védikus kultúrában és a kultúrát feltáró szentírásokban (Védák, Puránák, Upanisadok) a böjt szintén megjelenik. Nem olyan erőteljes vagy felfokozott módon, mint más vallásokban, de rendszeres, és pl. személyre szabott módon, így valóban szokássá válhat az önmegtartóztatás, és a tudatosság fejlesztése. A védikus írások a telihold és az újhold utáni első napon (vagyis a Hold fázisai szerint) írnak elő böjtnapokat, un. ekádasít, amikor tartózkodni kell a gabonától és a hüvelyes ételektől. A hívők az év egy bizonyos szakában, hónapról hónapra, mindig kiiktatnak egy-egy tejtermék típust is étrendjükből, hol a joghurtot, hol az írót, hol magát a tejet… a legnagyobb vallási ünnepeket pedig belső odafigyeléssel, Isten felé fordulással és így a nap egy részében tartó böjttel szentelik meg. Ám minden nap, az étkezések során mindenkor kerülik a húst, tojást, gombát, a doppingoló szereket és bűzös ételeket.
Nagyon fontos tisztázni azonban, hogy a böjt önkéntes dolog. Gyermekek, beteg személyek számára nem javasolt, sőt, bizonyos esetekben tilos a végzése. Ha valaki nem rendelkezik kellő elhatározással könnyített módon is végezheti azt – a szándék számít, az elhatározás és a törekvés, az eredmény másodlagos. Az év egy-egy napján vagy hetében ennek ellenére egészségügyi okokból minden felnőtt, egészséges személyeknek javasolják, hogy salaktalanítsanak, és lelkileg is töltődjenek fel.
Az Ájurvéda, az élet és egészség ősi, indiai tudománya pl. kifejezetten ajánlja a szervezett, jól felépített böjtöt, vagyis a helyes diétát. Rövid ideig, akár fél napig tartó koplalást is előírhat időről időre, hogyha a gyomrunk, emésztésünk tüze gyengélkedik – erre ugyanis ez a leghatékonyabb megoldás az ájurvédikus orvoslás követői szerint. Különösen ajánlja ezt a labilis, változékony, „frontgazdag”, szeles, vagy tikkasztóan forró időszakokban.
A böjtölést egyébként tudatosan, önként kell választanunk és legjobb, hogyha még egy pár órás koplalást is visszaszoktatással, könnyed étkezéssel zárunk. A hirtelen visszaterhelés ugyanis többet árt összességében szervezetünknek, mintha bele sem kezdtünk volna a tisztító folyamatba.
A keresztény Húsvét előtti böjt, a tavaszi méregtelenítés időszaka, a természeti megújulás, a tavaszünnep egybeesése mind-mind azt sugallja számunkra, jelen hetek, hónapok átlag felett alkalmasak a böjt végzésére. Általa frissebbnek, könnyebbnek, céltudatosabbnak érezhetjük magunkat, és nem utolsó sorban akár meg is szabadulhatunk néhány felesleges kilótól! Nem kell aggódnunk, a vegetáriánus táplálkozás követői számtalan élelmiszert meghonosítottak már étrendjükben, ami által a vega étrend tápláló, változatos és finom is.
A húshagyó menü a VegaVarázstól: Tejszínes sült szabdzsi
A sült zöldség fűszeres, tejszínes szószban mindig óriási sikert arat, és bár indiai fűszerek vannak benne, „újoncok” is rögtön megkedvelik.
Hozzávalók:
1 közepes padlizsán
4 közepes krumpli1 kis fej karfiol
2 közepes répa
1 pritamin paprika
ghí vagy növényi olaj a sütéshez
2 evőkanál ghí vagy növényi olaj
1 ek reszelt friss gyömbér
1 erős zöldpaprika apróra vágva
1/2 kávéskanál asafoetida
1/2 kávéskanál kurkuma
1 kávéskanál őrölt koriander
1 kk őrölt római kömény
2 1/2 kávéskanál só
3 dl tejszín
2 dl joghurt
1 csokor finomra vágott petrezselyem vagy korianderlevél
A padlizsánt, a krumplit 1.5 cm-es kockákra vágjuk, a karfiolt rózsáira szedjük, a pritamint kockára vágjuk, a répát pedig hosszúkás vékony csíkokra, és valamennyit aranybarnára sütjük. A 2 evőkanál ghít vagy olajat felforrósítjuk, beleszórjuk a friss gyömbért és az erős zöldpaprikát, egy-két percig pirítjuk, majd hozzáadjuk a porfűszereket is. Pár másodpercig kevergetjük, majd hozzáadjuk a kisütött zöldségeket, felengedjük tejszínnel és joghurttal, sózzuk és összeforraljuk. Egy-két perc után megszórjuk finomra vágott petrezselyemmel és forrón tálaljuk. Nagyon gyorsan elkészíthető, hiszen csak kisütjük a zöldségeket, készítünk egy fűszeres alapot, összeforralunk mindent, és máris kész.
Forrás: www.vegavarazs.hu www.krisna.hu
 |
 |
 |
 |
 |