A változatos tünetek hátterében álló betegségek kivizsgálásának egyik sarokpontja az ultrahangos vizsgálat. A témáról dr. Fenyvesvölgyi Krisztina, ultrahang-specialista beszélt. A pajzsmirigy az anyagcsere egyik irányítója A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk. Az általa termelt hormonoknak jelentős szerepe van a szervezet anyagcsere folyamatainak megfelelő működésében. Optimális működésének felborulása olyan szerteágazó tüneteket okozhat, […]
A változatos tünetek hátterében álló betegségek kivizsgálásának egyik sarokpontja az ultrahangos vizsgálat. A témáról dr. Fenyvesvölgyi Krisztina, ultrahang-specialista beszélt.
A pajzsmirigy az anyagcsere egyik irányítója
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk. Az általa termelt hormonoknak jelentős szerepe van a szervezet anyagcsere folyamatainak megfelelő működésében. Optimális működésének felborulása olyan szerteágazó tüneteket okozhat, melyek forrása sok esetben nem egyértelmű. Gyakori probléma többek között az indokolatlan hízás vagy a fogyás, a tünetekből fakadó rossz közérzet, az állandó fáradtság, idegesség, álmatlanság. Mindez természetesen negatívan befolyásolja a beteg teljesítő képességét, munkavégzését, a hangulati változások a szociális életre is kihatnak.
Számos népbetegség hátterében is sok esetben a pajzsmirigy működésének zavara áll. Akár szívritmuszavarok, magas koleszterinszint, lelki panaszok (pánik tünetek, depresszió, labilis lelkiállapot), és elhízás is kialakulhat a mirigy megzavart működése miatt. A szülések 10-17 százalékában a szülést követően 2-6 hónap múlva pajzsmirigy-gyulladás fejlődhet ki, amelynek jellegzetes, sokrétű tüneteit ritkán észlelik: erős szívdobogás, idegesség, gyengeség, kimerültség testsúly-növekedés, elhízás, hajhullás a leggyakoribb jelek. A pajzsmirigy betegségei gyakori okai a terméketlenségnek, a vetéléseknek, menstruáció zavaroknak.
Pontos diagnózis egyszerű vizsgálatokkal
A vizsgálat során elengedhetetlen a betegek tüneteinek részletes kikérdezése és fizikális vizsgálata, valamint mindenképpen meg kell ejteni a vér elemzését is. A laboratóriumi vizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt „thyreotrop stimuláló hormon” a TSH, ill a pajzsmirigy hormonok FT3 és FT4 szintek meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát. Az adatok értékelése minden esetben szakorvos (endokrinológus) feladata.
A pontos diagnózist segíti az ultrahang vizsgálat, melynek során a pajzsmirigy lebenyeinek méretét, szerkezetét, erezettségét, a nyaki nyirokcsomókat vizsgálják. A fájdalommentes eljárás kitűnően alkalmas arra, hogy a pajzsmirigy esetleges göbös elváltozásait, cisztákat, gyulladásos folyamatokat keressen vele a szakember.
A vizsgálathoz nem szükséges semmiféle előkészület, a betegnek mindössze a nyakát kell szabaddá tennie, amíg hanyatt fekszik a vizsgálóágyon. A nyak bőrét az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenik be, az orvos pedig ráhelyezi a vizsgálófejet a nyakra. A vizsgálófejet mozgatva a szakember képet alkot a pajzsmirigy két lebenyéről, ezt a képernyőn kimerevítheti, nagyíthatja és lemérheti az ott látott képletek méreteit, ill. a képet ki is nyomtathatja.
“Előfordulhat, hogy az ultrahanggal felfedezett eltérések miatt szövettani mintavételt, vagyis biopsziát javaslunk” – ismerteti dr. Fenyvesvölgyi Krisztina, ultrahang-specialista. “Ez egy tűszúrással járó módszer, amelynek révén eldönthető, hogy a felfedezett elváltozás jó- vagy rosszindulatú-e. Fontos tudni, hogy a pajzsmirigy-betegségek idejében felfedezve jó hatásfokkal gyógyíthatók, illetve a tünetek szinte teljesen megszüntethetők.”
Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |