A rákkutatás területén jelentős felismerés volt a táplálékunkban található carcinogén (rákkeltő) anyagok azonosítása. Ezeknek az anyagoknak a hatására szabad gyökök képződnek a szervezetben, amelyek biokémiai szinten képesek megzavarni a sejtek normális működését: vagy torz sejtek alakulnak ki, vagy mértéktelen szaporodás indul meg bizonyos szövetekben. Amikor a szabad gyökök kiiktatásával kapcsolatban végeztek kutatásokat, kiderült, hogy számos […]
A rákkutatás területén jelentős felismerés volt a táplálékunkban található carcinogén (rákkeltő) anyagok azonosítása. Ezeknek az anyagoknak a hatására szabad gyökök képződnek a szervezetben, amelyek biokémiai szinten képesek megzavarni a sejtek normális működését: vagy torz sejtek alakulnak ki, vagy mértéktelen szaporodás indul meg bizonyos szövetekben. Amikor a szabad gyökök kiiktatásával kapcsolatban végeztek kutatásokat, kiderült, hogy számos élelmiszer tartalmaz antioxidánsokat, amelyek képesek semlegesíteni a káros szabad gyököket, bár túladagolásuk is kockázatos lehet. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy ezek a védelmező anyagok az élelmiszeripari feldolgozást követően egyre kevesebb mennyiségben vannak jelen a táplálékunkban.
Zsírok: válaszd a hasznosat!
A legrégebben ismert rizikónövelő tényezőnek a túlzott energiafelvétel, az elhízás és a zsírok számítanak, mivel szoros összefüggést mutatnak számos rákfajta megjelenésével. Ám a zsírok közül sem mindegyik ártalmas!
- Az egyszeresen telítetlen zsírsavak növényi eredetűek, és nem csak daganatmegelőző hatásúak, de a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának meggátolására is bevethetők. Az olívaolaj rendkívül gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban, ez magyarázatul szolgálhat az úgynevezett mediterrán paradoxonra is, vagyis arra, hogy azok a mediterrán népek, amelyek egyébként jelentős szénhidrát- és zsírmennyiséget fogyasztanak, dohányoznak és az alkoholt sem vetik meg, jóval ritkábban betegszenek meg rákban, mint például a közép-európaiak.
- A többszörösen telítetlen zsírsavak közül az n6 sorozatú zsírsavak fő forrásai a növényi olajok, míg az n3 sorozatúak főként tengeri halak olajában találhatóak. Utóbbiak egyértelműen daganatellenes hatásúak.
- A főként állati eredetű zsiradékokban jelen lévő telített zsírok is csak abban az esetben jelentenek veszélyt, ha túlzásba visszük a fogyasztásukat. Például a komplett tejben található zsír elősegíti a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, amelyek közül az A-, D- és E-vitamin pozitív szerepet játszanak a betegségmegelőzésben.
Jótékony növényi fehérjék
A megelőzésben és a gyógyításban is nagyon kedvező hatásúak a növényi fehérjék, amelyeknek a naponta a szervezetünkbe vitt táplálékok legalább hat-nyolc százalékát kellene kitennie. A hántolatlan gabonák és a hidegen sajtolt olajok mellett ajánlatos sűrűn az étrendbe illeszteni a babféléket, a lencsét és a sárgaborsót. A hüvelyesek és a gabonafélék közül különös jelentőséggel bír a szója, a kukorica és a búzacsíra, ezeknek ugyanis kiemelkedően magas a telítetlen zsírsavtartalma.
Cukor: kevesebb is elég
A cukrok elsősorban a túlzásba vitt energiafelvétel miatt jelentenek veszélyforrást, ebből a szempontból különösen kerülendők a monoszacharidok, vagyis ügyelnünk kell arra, hogy minimálisra szorítsuk a finomított fehér cukor fogyasztását. Helyette ajánlatos megbarátkozni a mézzel, a szőlőcukorral és a juharsziruppal. Egy új természetes édesítőszer is megjelent hazánkban: a stevia (sztévia) egy Dél-Amerikából származó növény, amelynek levelei harmincszor édesebbek a cukornál. Oldat, levél és por formájában is kapható.
A mesterséges édesítőszerekkel ajánlott csínján bánni, mert bár nem tartalmaznak kalóriát, túlzásba vitt fogyasztásuk nem túl egészséges a szervezet számára.
Óvatosan az alkohollal!
Az alkoholfogyasztással kapcsolatba hozható betegségek a máj- és a nyelőcsődaganatok, a hasnyálmirigy elváltozásai, a gyomor- és a bélrák, illetve a fejen és a nyakon jelentkező daganatok. Különösen igaz ez, ha az alkoholfogyasztás dohányzással is társul. A sör, a bor és az égetett szeszek túlzásba vitt fogyasztása növelheti az emlődaganat kialakulásának veszélyét is, ugyanakkor a borról kiderült, hogy flavonoid-, polifenol- és antioxidánstartalma miatt kis adagban védő hatású. Sőt, vitamintartalma miatt a sörről is elmondható ugyanez, persze a hangsúly itt is a mennyiségen van.
A leghatásosabb rákmegelőző táplálékok:
– vörös szőlő
– paradicsom
– szója
– zöld tea
– áfonyafélék
– fokhagyma
– sütőtök
Egészséges életet biztosító élelmiszerek:
– halfélék
– hántolatlan rizs
– barnarizs
– teljes őrlésű lisztek
– köles
– kukorica
– búzacsíra
– hidegen sajtolt olajok
– brokkoli
– kelkáposzta
– patisszon
– zöld levelek (petrezselyemről, zellerről, kaporról)
– piros színű gyümölcsök (málna, cseresznye, meggy, feketeribiszke, feketeszeder)
és még…
A Magyar Rákellenes Liga kifejezetten az emlődaganatos betegek részére állított össze egy receptfüzetet. Az ingyenes füzetben szereplő ételek elkészítése nem bonyolult, de az a pár apróság, amiben különböznek a hagyományos receptektől, segítséget adnak az egészségesebb életmód kialakításához.
Megrendelhető a Magyar Rákellenes Ligától (1123 Budapest, Ráth György u. 6. fsz. 1.), ingyenes zöldszám: 06-80/505-675
www.rakliga.hu
www.vanholnap.hu
 |
 |
 |
 |
 |